Szerelem első látásra 9 hektáron a Duna és a szlovákiai hegyekből érkező, a síkságon megnyugodott Garam találkozásánál álló Öreg-hegyen.
Az egész hobbinak indult. De annyi kérdés van, amit 200 liter bor nem tud megválaszolni. Így lett 9 hektár, amelyből 5 terem, 4 még pihen vagy mostanában fordul termőre.
Beleszerettem, amikor megláttam az esztergomi prímás pince egykori szőlőskertjéhez tartozó gyönyörű dombokat. Nem is volt kérdés, hol fogok bort készíteni.
Természetesen gazdálkodunk. Gyomirtó és rovarirtók nélkül, főként rézzel és kénnel védjük a szőlőt, bár a gomba elleni védekezést még tanuljuk. Ez a 2010 a nagypéntek volt, most várjuk a húsvéthétfőt. Sokat dolgoztunk, hogy a szőlő felszívódó vegyszerek nélkül is megmaradjon, idén sajnos egyszer mégis kellett gombaölőt használnunk. Mondom, nagypéntek nélkül nincs húsvét. Ilyenkor nem szerencsés az 50 cm-es fürtmagasság, ami máskor a szép szőlő kulcsa.
Kézzel kapálunk, térdelve gondozzuk az alacsony kordonon nevelt szőlőt. Törekszünk arra, hogy a természeti egyensúly visszaálljon a vidéken. Idén végre annyi volt a katica, hogy ha nem lenne a gyönyörű tölgyfám a birtok közepén, katicát tennék a címkére. Nagyon örültünk nekik.
Nem borászatban, a borvidék arculatában kell gondolkodnunk. Főként kárpát-medencei szőlőfajtákban, sárgabarackban és tökmagolajban, olyan organikus finomságokban, amiért érdemes lesz majd< Muzslára jönni.
Csodálatos itt a talaj: barna és fekete erdőtalaj, zöld agyag altalajjal, teli mész-erekkel. Szeret itt a szőlő - szerencsés a mikroklíma, fantasztikusak az adottságok. Már csak nekünk kell felnőnünk a helyhez. Nem annyira a fajtákra, inkább arra kell koncentrálnunk, mely dűlőben mi adja a legszebb bort.
Nem tudnék a fajták között választani, három gyerekem van, ők is egyformán kedvesek. Van a rajnai és az olaszrizling. Ők biztos, hogy sokáig maradnak velünk. A hárslevelűvel még csak szokjuk egymást; egy szűz szüreten vagyunk túl 2009-ből. Gyönyörű. Hiszek a kárpát-medencei fajtákban és tanulom, mire képesek ezen a helyen. Szeretem a kadarkát, a pinot noirt de a többi világfajta is jól érzi itt magát. Szép házasításokat adnak.
Hogy melyik a legjobb dűlőnk? Ezt majd harminc év, nagyon sok munka és kóstolás után tudom megmondani. Vagy én, vagy a gyerekeim. Remélem ők is beletanulnak majd. Hiányzik még a borturizmus, de lassan ott is fejlődünk.
Összefogás kell, az viszi előre a borvidéket. Borosgazdák, méhészek, tökmagolajos, lekvárfőző, vendéglátós és vendéglátó összefogása. Most is rendkívül gazdag ez a vidék élményben, de csak együtt tudunk majd olyat mutatni a családoknak, amiért visszajárnak. Ha akarjuk, nevezzük ezt marketingnek, de inkább hosszú távú befektetés ez, hogy újra hagyomány, érték teremjen a vidéken. Ennek mi is csak egy részlete vagyunk.
Abban hiszek, hogy ha valaki egyszer leül itt az Öreghegyen a tölgyfánk alá és megiszik egy pohár bort, körülnéz a hegyről Muzslára, Esztergomra, akkor egy életre bevésődik az élmény. Wachau, Toszkána a példa: még messze vagyunk, de jó irányba tartunk.
még messze vagyunk, de jó irányba tartunk.
előző borászat
