A magyar borászat minden bizonnyal nem tartana itt, ha Franz Weninger a kilencvenes évek elején nem kezd közös vállalkozásba Gere Attilával. Az olyan fogalmak gyakorlatba való átültetését, mint drasztikus hozamkorlátozás, modern pincetechnológia, barrikolás felsőfokon, tulajdonképpen neki köszönhetjük. De ugyanúgy neki köszönhetjük a kékfrankos hazai feltámasztását is.
Franz Weningernek sikerült bebizonyítania, hogy a kékfrankos, túl azon, hogy nyugodt szívvel aposztrofálhatjuk őshonos fajtának, nagy minőségben képes felvenni a versenyt a világfajtákkal.
A Weninger-ház két lábon áll: Horitschont idősebb Weninger, a balfi birtokot ifjabb Weninger kormányozza. Horitschon sok mindenben különbözik a balfi birtoktól, pedig csak néhány kilométer választja el tőle. Először is a határ másik oldalán fekszik. A talaj itt meglehetősen agyagos, a Fertő tó légtemperáló hatása már egyáltalán nem érvényesül, a hőingadozás is jóval nagyobb.
 |
Mivel a Weninger-borok esetében lehet, sőt kötelező a terroir-ról szólni, elsősorban a talajviszonyoknak tudható be, hogy itt egészen más karakterű borok kerülnek a modern design-nal ellátott palackokba. Ennek következtében a horitschoni borokban kevesebb az ásványi jelleg, viszont tömörebb a struktúra. E mellett a 25 hektáros birtok szanaszét található kisebb részekből jön össze, amely egyrészt hátrány, mivel nehezebben átlátható és megmunkálható, más szempontból viszont a sok eltérő talaj teret enged a fantáziának és a kísérletező kedvnek.
A talaj mellett a fajtaösszetétel is fontos szerepet játszik a pincészet életében. Az ültetvények legnagyobb hányadáról kékfrankost szüretelnek. A közép-burgenlandi birtok kékfrankos témában ugyanis megkerülhetetlen. A középkategóriástól a Dürrau névre hallgató csúcsborig a fajta legszebb példányait a Weninger-ház látja el kézjegyével. A pincészet nem kevesebb, mint évi 160 000 palackot forgalmaz.
Balf
Balf kiegyenlített kontinentális éghajlata országos viszonylatban meglehetősen csapadékosnak és hűvösnek számít. Kristályos palakőzetekből álló talaja némiképp ellensúlyozza a mostoha időjárást, amely furcsamód leginkább a vörösbortermelésnek kedvez. A borvidék hírnevét megalapozó kékfrankos mellett egyre több világfajta is gyökeret ereszt a helyenként sok meszet tartalmazó rétegekben. Weningeréknek hála, a pinot noir és a syrah is szerető otthonra talált a Fertő tó partjainál.
 |
A balfi birtokon kiváló fekvésű területekkel rendelkezik a pincészet, amely magas színvonalú boraival hamar belopta magát a magyar borrajongók szívébe. Franz Weninger tiszta, gazdag, selymes nedűivel új jelentést adott a soproni vörösborról alkotott fogalmainknak. A Fertő tó partján termett Weninger-borokban jó ideje felfedezhető stílusjegy a mineralitás, egyfajta nemes, kifinomult "sós" érzet, amely a Spern Steiner kristályos palát is tartalmazó agyagos talajának köszönhető. A vállalkozás, melynek vezetője egy ideje már az ifjabb Franz Weninger, mostanra lényegében kinőtte a borászatnak helyet adó, kis balfi parasztházat
A szigorú hozamkorlátozás és a gondos szelektálás mellett Weningerék az újfahordó kezelésében is mesternek bizonyultak. Boraikkal önálló stílust teremtettek, melyben a talaj ásványai és az égetett újfahordó illat- és ízjegyei ritkán tapasztalt harmóniában találnak egymásra.
A savak vibrálóbbak, a tanninok markánsabbak, a színek mélyebbek - Levélváltás Franz Weningerrel
BT: Hogyan értékeled a 2006-os évjáratot?
FW: Nálunk 2006 különösen szép évjárat volt. A kedvező időjárásnak köszönhetően a szőlő, az ízek, zamatok rendkívül harmonikusak. A struktúra szempontjából pedig az elmúlt 10 év egyik legkiválóbb évjáratának tartom. Minden fajta igen mély, összetett szerkezetű bort adott.
BT: A Merlot és a Cabernet Franc 2006-ban már a biodinamika elvei szerint készült?
FW: 2006 óta pincészetünk teljes egészében biodinamikus alapokon működik. A biodinamika holisztikus, ökológiai megközelítésmódot jelent. Filozófiájának lényege, hogy az egész birtokot egy egységként, egyetlen élő szervezetként kezeli. Azaz ha biodinamikus művelésmódot alkalmazol, akkor ehhez a birtok teljes területén ragaszkodnod kell.
BT: Szerinted a biodinamikus szőlőművelés, borkészítés hatása miben érhető tetten a borokban?
FW: Borkészítési alapelveink 2000 óta változatlanok: nem használunk semmiféle adalékanyagot, enzimeket, fajélesztőt stb. A biodinamius művelésmód szerintem nagyobb zamatgazdagságot ad a szőlőnek, így a bornak is. A szőlő héja vastagabb, mégis puhább, a savak vibrálóbbak, a tanninok markánsabbak, a színek mélyebbek. Összességében nagyobb harmóniát, hosszabb érlelhetőséget jelent.
BT: Merre vezet a jövő útja a Weninger Pincészetnél?
FW: A biodinamika bevezetése szükséges volt ahhoz, hogy több ízt, zamatot nyerjünk a terroirból. A jövőben igyekszünk tovább támogatni a természetes folyamatokat mind a szőlőben, mind a pincében. Ennek eredményeként pedig, reményeink szerint, még több egyedi, különleges bort készíthetünk.
Sopron
| Ültetvények | 10.3 ha a Frettnerben, 14.3 ha a Spern Steinerben |
| Szőlőfajták | Kékfrankos 43%, Merlot 18%, Syrah 16%, Cabernet franc 10%, Cabernet sauvignon 8%, Pinot noir 4%, Pinot blanc 1% |
| Éves termelés | 62 000 palack |
Horitschon
| Ültetvények | 25 hektár |
| Szőlőfajták | Kékfrankos, Merlot, Zweigelt, Cabernet sauvignon, St. Laurent, Pinot noir |
| Éves termelés | 150 000 - 200 000 palack |
A borászat honlapja: www.weninger.com
előző borászat
