Magyar borászok, borászatok

Györgykovács Imre neve elválaszthatatlanul összeforrt Somlóval és a kézműves borkészítéssel. Birtoka ma sincs egészen 1 hektár, pincéjéből évente 5-7 ezer palack telt, ásványos, hosszú bor kerül ki. A hagyományos metódusokat követve kizárólag nagyobb méretű fahordóval dolgozik, az erjesztés mindig spontán történik. A borvidék jellegzetes fajtáiból, furmintból, olaszrizlingből, hárslevelűből és traminiből készülő tételei 1992 óta, amikor először találkozhattunk velük, soha nem okoznak csalódást, de türelmet, figyelmet kérnek: 2-3 éves érlelésre feltétlenül szükségük van, és több órás, sőt, akár 1 napos levegőztetést is meghálálják.

Beszélgetés Györgykovács Imrével

"Szívesen mondanám, hogy minden ugyanúgy zajlik évtizedek óta, de annyi szeretetet kapunk Gyöngyivel, a feleségemmel az emberektől, hogy ezt csak évről-évre nagyobb odafigyeléssel, több munkával tudunk meghálálni. Felgyorsult a világ körülöttünk, sokszor éjjel-nappal a szőlőben vagyunk, együtt élünk vele. Kézről kézre adják a jó hírünket és ennek sok munkával és jó borokkal próbálunk megfelelni. Sokat kaptam a vincellér dédnagyapámtól, nagyapámtól és a borász apámtól, de egy dolgot tanultam meg tőlük nagyon komolyan: ami nekem jól esik, hiszek benne, hogy jó, azt kell átadni mindenkinek."
A 2008-as borokról kérdezve Imrét egyszerű a válasza: olyan gyönyörű volt a szőlő, mintha festették volna. Markáns, karakteres, férfias és rendkívül gazdag évjárat lett belőle - meséli. 
Miközben beszélgetünk, a felesége (és legfontosabb pincemunkása) Gyöngyi, aki éppen kézzel címkézi a szállításra váró palackokat, belefolyik a beszélgetésbe: - Azt is mondd el Imre, hogy férfiasak, de nem túl savasak és hogy olyan szalagot húznak a poháron, mint a szalagos fánk." És nevetnek. Mert Györgykovácsék tényleg ilyenek. A család és négy-öt jól bejáratott ember gondozza a szőlőt, a fejlett technológiát hihetetlen precizitással és nagy-nagy tudással pótolják. Alig egy hektár szőlő, három kis prés, nagy alázat, nagy-nagy tisztaság és állandó jelenlét. Körülbelül ennyivel leírható lenne a pince, ha nem lenne ott Györgykovács Imre személyisége és borkészítési filozófiája. Most is csak azért tudunk beszélgetni, mert odakint szakad az eső és a bekevert permetlé az ajtó mellett várja, hogy Imre a hátára vegye.
"Kóstolni kell a szőlőt, élvezni az ízét és azt keresni a borban. Az én felelősségem, hogy az ízeket a bogyóból átvigyem a palackba. 2008-ban is folyamatos kóstolással döntöttem el a szüret időpontját. Éretten, de egészségesen szüreteltünk, jártam a szőlőt, rágtam a legszebb bogyókat, ami nem tetszett azt kidobáltam a fürtökről. Inkább lassabban, de jól. Mintha magunknak csinálnánk. Hajnalban szedjük, hűvösön tartjuk, letakarjuk fehér pelenkával, ha kell, csak este préseljük, hogy hidegen kerüljön a pincébe. Kicsit ülepítjük, 10-12 órával később fejtjük. Gyöngyi figyeli, hogy meddig csillog a must alja: csak addig fejtünk. Soha nem avatkozunk be a bor fejlődésébe, csak a feltételeket biztosítjuk hozzá a magunk eszközeivel. Csak a legszebb szőlőből lehet így dolgozni.
A tramini igényli a legnagyobb odafigyelést, főleg a szüretkor. 500 literes hordóban erjed. "Hajnalonta nyitom neki a pinceajtót, hogy hűvösben legyen egész nap. Nálunk ez a hűtés. A hegy lábán terem, a hűvösebb részen." Gyümölcsös, traminis illat és íz.
A furmint épp az ellenkezője, legfelül a sziklák alatt, a Taposó-kút fölött érik. Lejjebb savanyú lenne a bogyója, meséli róla a borász. "Ennek a gyümölcsét szeretem a legjobban. Amikor érett, kiszedem a legszebb szemeket és elropogtatom. Egész nap a számban van az íze. Akkor vagyok elégedett, ha a borban ugyanezt érzem." Gyümölcsössége mellett ásványosság, sósság is megjelenik. Ettől is szép.
A hárslevelű a hegy derekán terem. "Kell neki a nedvesség, hogy nagyok legyenek a bogyók. A dédapám szőlője helyén állnak a tőkék. Ott érzi jól magát. Ha fáradtak vagyunk Gyöngyivel, odanézünk és erőt ad az a hely." Markáns, szép savérzet, ásványossággal kiegészülve.
Az olaszrizling a legbujább, leginkább nőies az évjáratban. Gyümölcsös és behízelgő, testes és nagyon hosszú, a végén egy kis mandulával, ami a fajta elengedhetetlen ismertetőjegye."

Feljegyezve
2010. május

Beszélgetés Györgykovács Imrével

Györgykovács Imre személyesen ismer minden tőkét az alig egy hektáros birtokán, ahol Somló egyik legkiemelkedőbb borai készülnek. A borásszal és feleségével egy friss, elegáns savakkal bíró sárgamuskotályt kortyolgatva beszélgettünk a Festetics palotában, a 2008-as somlói évjárat bemutatóján.

Milyen borokkal érkeztetek a bemutatóra?
Hoztunk olaszrizlinget, furmintot, hárslevelűt és traminit. Mindegyiket tegnap töltöttük át a lopóval a hordóból palackba. 

Hagyományos technológiákat alkalmaztok mindig? Mit tesztek azért, hogy mindig ilyen megbízhatóan magas minőségű boraitok legyenek?
Technikailag nem változtattunk az elmúlt években, most sem avatkozunk bele igazán a bor fejlődésébe, nem használunk fajélesztőt, sem hűtőket, nagy melegben hajnalban szüretelünk. De nem lehet sablonosan csinálni, tudni kell megújulni, s erre az időjárás is rákényszerít minket. Egyre több figyelmet fordítunk a borra, mindig többet vagyunk a szőlőben. Hisz szép szőlőből lehet szép bor. Nagyobb területet nem szeretnénk, a fontos, hogy itt a legjobbat hozzuk létre.

Valóban minden egyes fürtöt ismertek személyesen?
Igen, feleségemmel, Gyöngyivel minden nap kint vagyunk. Egyenként vizsgáljuk meg és válogatjuk ki a szép szemeket, hisz igyekszünk nem túlterhelni a tőkéket. A nagy dolgok a kicsin múlnak. Ha elmegyünk Somlóról, egy nap után már aggódunk a szőlőért. Mint egy gyermek olyan ő nekünk, és úgy is bánunk vele. Sokszor az ösztöneink irányítanak minket.

A hazai borászat fejlesztéséért a Magyar Köztársaság Érdemrend Lovagkeresztjével is kitüntettek. Sokat jelentenek a díjak?
Persze, örülünk nekik. De az, hogy az emberek bíznak bennünk, ez számít a legtöbbet. Amit tőlük kapunk, azt pénzért nem lehet megvenni.

Szerinted melyik a nagy somlói bor?
A furmint az, mindenképpen. Régen is Somló márkabora volt. A furmint a legjobb helyen nő, a dűlő felső részén nő, ott van rákényszerítve, hogy szép termése legyen. Intelligens, szép savai vannak, ott a legérettebb, a legzamatosabb, míg lent a hegy lábánál inkább savanyú. Már a bogyója is nagyon finom, ropogós szőlőszemeit magában is szeretem eszegetni.

Sokan a juhfarkot tartják Somló védjegyének. Mit gondoltok róla?
A juhfark most a divat, de édesapám is mindig azt mondta, hogy ne foglalkozzak vele, mert fagyra és rothadásra is nagyon érzékeny. Ezért nincs is juhfark területünk, de ha találunk valahol finom szőlőt, csinálunk. 1997-ben kíváncsi voltam, milyen is az igazi juhfark. A szomszédból vettem szőlőt, féltem, milyen lesz az eredmény. Ezért feleségem nevén indítottuk a somlói versenyen, ahol végül másodikként futott be.  Egy angol kereskedő később arra járt, és mondta, hogy szívesen visz a királynői udvarba is. Aztán 2000-ben és 2006-ban is csináltunk, az utóbbi most került forgalomba. A 2008-as szüret eredménye még fahordóban van, legalább 18 hónapig tartjuk ott, hogy finom legyen.

Igazi családi borászat a Györgykovács. Hogyan alakult ez így?
Nagyapám a Zirci apátság somlói birtokainak volt vincellére, apám is szőlész-borász. Hétvégi borászként kezdtem, aztán az 1993-as pesti nemzetközi fesztiválon elért sikerem után lettem teljes állású borász. Feleségemmel együtt csinálunk mindent, kóstolunk, válogatunk. Szüretkor is csak három helyi asszony segít nekünk, és az egyik lányunk Adrienn, aki somelier tanfolyamot is végzett. Nagyon jól kóstol és nagyon szépen, élethűen tudja átadni, hogy mit érez. Anyósom pedig segít néha őrizni a szőlőt, ha nem vagyunk ott.

Milyen hely Somló?
Ha jó a bor, a hely kicsi lesz - szól a mondás. Így van ez Somlón is. Sok a jó borászat, ráadásul Somló gyönyörű hely. Kellemes kirándulásokat lehet tenni a hegyen, fel a várhoz, vagy a Szent-István kilátóhoz, ahonnan rálátni a Badacsonyra is. A Bazaltzsákhoz jó elmenni, vagy a Taposókúthoz is. A mi kis pincészetünk nincs jelölve a faluban, nincs semmilyen tábla kitéve, de aki szeretne, mindig megtalál minket. 

Feljegyezve
2009. szeptember