A Szeremley-birtok 150 ha családi tulajdonú területtel rendelkezik, ebből 124 ha-on terem szőlő, Badacsonyban, a Gulácson, a Szent-György-hegyen és a Káli-medencében. Az erről a vidékről származó borokat már a Római Birodalom idejében is nagy becsben tartották, ebből korból származik a "Vinea Pannoniae Nobilis Districtus" tájmegjelölés is.
A pannon éghajlatnak, a Balaton közelségének és az ezzel összefüggő magas páratartalomnak, a különleges geológiai szerkezetű, hőelnyelő tulajdonságú bazalttalajnak köszönhetően a Szeremley-borok különleges minőségűek, hosszúak, testesek, valamint szép sav- és cukortartalmúak.
Szeremley Huba és fia, László a bort és a borászatot Magyarország jelentős kultúrértékének tekinti.
 |
A modern és hagyományos borászati technológiák ötvözése, valamint a természet iránti tisztelet megmutatkozik a borok minőségén is: tiszták, gyümölcsösek, tartalmasak. Különösen megnyerő a két hungaricum, a kéknyelű és a budai zöld, melyek szinte már eltűntek a boros köztudatból, de többek között Szeremleyéknek köszönhetően ma már egyre többen ismerik, keresik ezeket a fajtákat. A választék további tagjai a szürkebarát, az olaszrizling, a rajnai rizling és a Muscat Ottonel, vörösben pedig a pinot noir, a cabernet franc és a kékfrankos.
Borszakértők és borbarátok mindenkor szívesen látott vendégek a birtok több száz éves pincéjében és a Szent Orbán Borház éttermében.
Interjú Szeremley Hubával
Járt utat a járatlanért...
Szeremley Hubánál jártunk, hogy minél többet megtudhassunk nagyszabású terveiről. Elsősorban arról faggattuk, milyen meggondolásból telepített Badacsonyban pinot noirt, és milyen szerepet szán a burgundi fajtának.
Bortársaság: Miért gondolta Szeremley úr, hogy a pinot noir jól fogja érezni magát itt a Balaton-felvidéken, Badacsonyban és a környékén?
Szeremley Huba: Valamikor, talán 6-8 évvel ezelőtt, Gál Tibor barátommal kint jártunk Burgundiában. Meglátogattunk néhány pincészetet, kóstolgattunk, gyönyörködtünk a szőlőben, és akkor Tibi egyszer csak azt mondta, hogy ilyen területeket nálunk is lehet találni, nem kell ahhoz Burgundiába menni, hogy ez a szőlő jól érezze magát.
B.:A klíma vagy a talaj hasonlóságából következtettek erre?
Sz.H.: Tulajdonképpen egyikből sem. Burgundia eléggé ki van téve az atlanti misztrál viszontagságainak, a Balaton-felvidék esetében pedig abszolút védett, majdhogynem mediterrán klímáról beszélhetünk. A talaj is teljesen más, de a szőlő olyan növény, hogy minél sanyarúbb talajviszonyok között él, annál nemesebb gyümölcsöt terem.
B.:Badacsonyban volt régen kékszőlő?
Sz.H.: Találtam olyan régi forrásokat, amelyek tanúsága szerint ez a vidék már a 800-as években is inkább a vörösborairól volt híres. Gyerekkoromban sem igen akadt olyan jelentősebb ültetvény, ahol ne lettek volna vörös, elsősorban burgundinak nevezett szőlőfajták. Én már a 90-es évek elején azt mondtam, hogy Badacsonyban újból meg kellene próbálkozni vörösbor-készítéssel. Ne a hivatal határozza meg, hogy mit szabad telepíteni és mit nem, hanem a tapasztalat. Végül aztán a hegyközség is engedélyezte előbb a kékfrankos és a cabernet saugvinon, majd a többi fajta telepítését is.
B.:A pinot noir klónokat Burgundiából hozták?
Sz.H.: A klónok kiválasztását elsősorban Gál Tibor vállalta magára. Már meglévő, szelektált klónokat hozott be Magyarországra, amelyek egy részét Egerben, másik részét itt Badacsonyban telepítettük. Pinot noirból most már 40 hektárra tehető az ültetvényünk.
B.:Hogyan jellemezné ezt a fajtát?
Sz.H.: A Pinot noir elegáns, komplex, nagyon finom nüánszokkal rendelkező bor. Könnyed és légies. Hogy úgy mondjam, arisztokratikusabb, mint egy cabernet saugvinon.
B.:A pinot noir három formában jelenik meg a Szeremley pincészetnél. Van ugye egy pinot noir white, egy rozé és természetesen a vörös! Milyen filozófia vagy gondolat húzódik meg ennek hátterében?
Sz.H.: Hát először is, a legfőbb parancsolat, hogy a járt utat mindig hagyd el a járatlanért. Talán ez is egyfajta filozófia, hogy igyekszünk nem a tömeggel, nem a megszokott, kitaposott úton haladni. A másik fontos szempont pedig az, hogy bármely fajtáról is legyen szó, szeretnénk ha a Badacsony jellegét egyből fel lehetne ismerni rajta. Hogy aki kóstolja, egyből rávágja: na, ez badacsonyi. Ugyanakkor szeretnénk a fajta minél több arcát megmutatni. A rozéban például nagyon érdekes, mondhatnám archaikus íz- és illatvilág bukkan fel. Tudatosan törekszünk a tradicionális ízek felelevenítésére.
 |
B.:Melyek azok a kritériumok, amelyek összetéveszthetetlenné teszik a badacsonyi bort?
Sz.H.: Egyrészt a badacsonyi borok egész más savstruktúrát tudnak produkálni, mint a többi balatoni bor. Megfelelő tannin-mennyiséggel rendelkeznek, de tanninjai inkább lágyak és simulékonyak, mintsem érdesek és durvák. Könnyed, mondhatnám, hogy meleg savak. Ehhez járul még hozzá az is, hogy ezek a savak bizonyos lelki édességgel párosulnak. Még az extrém magas savval rendelkező borok kóstolása során is édes érzetünk támad, amely nem az édességet érzékelő bimbóknál jelentkezik, hanem pont ott, ahol ilyen bimbók már nincsenek is. A garatban. A legfontosabb kritérium pedig talán az, hogy bár ezeknek a boroknak is nagyon jót tesz a több éves ászkolás vagy a palackban érlelés, de tulajdonképpen már a hordóban is rendkívül élvezhetőek, közvetlenül azután, hogy a mustból vagy a murciból bor lett.
B.:A művelésmód mindhárom pinot noir esetében megegyezik?
Sz.H.: Nem, sőt a fekvés se azonos. A fehér-, a rozé- meg a pezsgőalap relatíve magas, de egyenes, majdnem vízszintes területről származik. A vörös nagyon fönt, nyomelemekben gazdag vulkanikus részeken helyezkedik el, amelyek a háború előtt a tihanyi apátság szőlőterületei voltak. Itt majdnem olyan a talaj, mint Csopakon. Nehéz, kötött, vörös köves talaj, talán ez adja azt a savösszetételt és extraktot, amitől ilyen meleg, majdhogynem édes tanninok jönnek létre a borban.
B.:A Szeremley-borok mögött az Ön ízlésvilága áll. A hely szelleme és az Ön szellemisége találkozik ezekben a borokban?
Sz.H.: Talán nem is annyira az ízlés, mint inkább a szemléletem vagy a világnézetem mutatkozik meg a borokban. Hiszek abban, hogy az igényes bor előbb vagy utóbb a fogyasztót is igényesebbé teszi, anélkül, hogy észrevenné. Ez az igényesség pedig nemcsak a borral, hanem önmagával szemben is megnyilvánul, sőt a közvetlen vagy a közvetett környezetével szemben is.
B.:Hol a helye a pinot-nak a Szeremley-szortimentben?
Sz.H.: Nem beszélnék hierarchiáról a boraink kapcsán. A szemelt rizlinget annak idején úgy emlegették, mint a kisemberek nagy borát - azt remélem, hogy ez kivétel nélkül minden borunkra igaz. A pinot noirokból ilyen szemelt rizling sztorit szeretnék csinálni.
(készült 2005 márciusában)
| Ültetvények | Kővágóörs 29.4 ha Nemesgulács 19 ha, Hegymagas 16.5 ha, Badacsonytomaj 16.2 ha, Kisapáti 13.8 ha, Káptalantóti 7.5 ha, Gyulakeszi 6.5 ha, Szigliget 5 ha, Badacsonytördemic 1.3 ha |
| Szőlőfajták | Rajnai rizling, Kéknyelű, Bakator - kék, fehér, vegyes, Olaszrizling, Szürkebarát, Budai zöld, Zeus, Pinot noir, Kékfrankos, Cabernet sauvignon, Merlot, Syrah |
| Éves termelés | 850 000 palack |
A borászat saját honlapja: http://www.szeremley.com/
előző borászat
