Borvidékek

Pályája kezdetén Alvaro Palacios francia barrikhordókkal kereskedett szerte Spanyolországban, s üzleti útjai során töviről-hegyire megismerte az ország legeldugottabb borvidékeit is. Így jutott el a Spanyolország észak-nyugati részén, Castilla y Léon és Galicia tartomány határán fekvő Bierzoba, amely magasan fekvő (480-800 m), meredek lejtőivel, sovány, palás talajával, öreg (60-100 éves), fejművelésű mencia tőkéivel, kontinentális és mediterrán hatásokat is mutató éghajlatával, misztikus, szinte földön túli hangulatával egyértelműen Prioratra emlékeztette. Ráadásul ez a vidék az utolsó állomása a Santiago de Compostelába vezető Szent Jakab-zarándokútnak is, ennek köszönhetően a szőlőművelés hagyományát errefelé is szervezetesek teremtették meg. Így aztán 1998-ban, amikor unokaöccsével, a szintén Bordeaux-ban tanult és dolgozott Ricardo Pérez Palaciosszal valami újba akartak fogni, választásuk magától értetődően esett Bierzora, ott is Corullón városának környékére, ahol ma 27 ha-on termesztenek szőlőt a biodinamika elvei szerint.

A terület meghatározó szőlőfajtája a mencia (Portugáliában jaen névre hallgat), ami egészen különleges, mással össze nem téveszthető, egyszerre málnás-cseresznyés és szinte fehérborosan virágos illatú, jó struktúrájú borokat ad. A pincészetet, Desendientes de José Palacios, Alvaro édesapjáról, Ricardo nagyapjáról, a riojai Palacios Remondo családi borászat alapítójáról nevezték el.