Borvidékek

Arad-Hegyalja a Kárpát-medence egyik legősibb borvidéke. Magyar vonatkozásban már a Szent István-i időkből ismert, borait az erdélyi részek közül elsőként említik a történelmi feljegyzések, közvetlenül a szerémi borok után. Arad-Hegyalja a Zarándi-hegységhez tartozó Hegyes-Drócsa nyugati részén fekszik, mely Aradtól 26-30 km-re hirtelen lejt az aradi síkság felé. Legmagasabb csúcsa a Hegyes (796 m).

A borvidék két nagy egységből, Ménes-Hegyaljából és Magyarád-Hegyaljából áll. Míg a ménesi részen leginkább kékszőlőt, addig Kovászitól északra elsősorban, Galsától Borosjenőig pedig kizárólag fehérszőlőt termesztenek.

Ménes-Hegyalja a Kárpát-medence legészakibb pontja, ahol még érezhető az adriai éghajlat hatása. A vidék büszkeségei a vörösborok, ezen belül is a kadarka. Sehol másutt magyar borvidéken nem készítenek belőle vörös aszút, csak itt, amit a meredek déli lejtők, a sűrű tőkeállomány, a ménesi karikás metszés és az igen késői szüret tesz lehetővé. Tartalmas vörösek készülnek még továbbá merlot-ból, cabernet sauvignon-ból, cabernet franc-ból és pinot noir-ból.

Magyarád-Hegyalja a fehérborok vidéke. Leghíresebb, őshonos fajtája a magyarádi mustos, mely üde, citrusos borokat ad. További kedvelt fehérszőlő fajták a bakator, az olaszrizling, a Muscat Ottonel, a piros tramini és a királyleányka.