Borvidék: Toszkána
Fontosabb birtokok: Tignanello (127 ha), Peppoli (50 ha), Badia a Passignano (65 ha ), Guado al Tasso (320 ha), Pian delle Vigne (65 ha ), Castello della Sala (Umbria) (170 ha)
Jellemző szőlőfajták: sangiovese, cabernet sauvignon, merlot, syrah, vermentino
Borkészítés: „Bort készíteni annyi, mint örök párbeszédet folytatni a Teremtővel a természettel.” – Antinori márki
Honlap: http://www.antinori.it/
Az Antinori család időtlen idők óta a bor szolgálatában áll. Kereskedelmi tevékenységük a XII. századtól követhető nyomon: kezdetben a selyemáru és a bankügyek állnak érdeklődésük homlokterében, idővel azonban egyre inkább a borkereskedelem felé fordulnak. Giovanni di Piero Antinori 1385-ben már borkereskedők céhének tagja.
Az előkelő család kezdettől fogva a minőség elkötelezett híve. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy két évszázaddal később az 1600-as években, az Antinori borok már Itália határain túl is keresett portékának számítanak.
Napjainkban a borvilág egyik meghatározó egyénisége a 26. generációt képviselő Piero Antinori tartja kezében a marsallbotot, aki minden tekintetben a családi hagyományokat követi, hiszen a borízlés formálásában az Antinorik mindig derekasan kivették a részüket.
A Santa Cristina 1946-ban a jól iható, klasszikus olasz vörösbor etalonjakánt vonult be az olasz bortörténelembe, a Tignanello pedig egyenesen forradalmi újításnak számított, mivel a Toszkán borok történetében ez volt az első olyan vörösbor, amely a hagyományos fajtákkal és a kötelezően előírt fehérszőlővel szemben cabernet-t tartalmazott.
A '60-as '70-es évek az olasz bortörténelem legsötétebb időszakát jelentették, amikor a borkészítés folyamatában legkevésbé sem a minőségi szempontok játszották a főszerepet. Ebben a sötétségben gyújtott fényt Piero Antinori márki, amikor a bortörvényre fittyet hányva egyszer s mindenkorra kizárta chianti classico összetételéből a fehérszőlőt, új világfajtával házasította az őshonos sangiovesét, amelyet elsőként érlelt új fahordóban. A Tignanello ezzel új fejezetet nyitott az olasz vörösborok történetében.
A szortiment ma már olyan gazdag, hogy szinte átfogja az egész világot: Toszkána továbbra is az Antinori vörösborok szülőföldje, Umbria, akár a tájra jellemző fehér sziklák, fehérborokkal gazdagítja a színes palettát. Antinori a hagyományok megőrzésének modern lovagja. Akárhová teszi be a lábát, mindenütt a helyi fajtákat, a hely szellemét akarja életben tartani.
Ez a szemlélet működik további három olaszországi birtokán éppúgy, mint Kaliforniában, Washington államban, Chilében vagy éppen Máltán. Ma már a Bátaapáti borok is ebből a szándékból születnek.