Igazi visszatérő nálunk Franz Weninger stílusteremtő, finoman ködös, szűretlen roséja, a Rózsa Petsovits. 2016-ban ittuk először, és az élmény elemi erővel rajzolta újra, amit addig a roséról tudtunk. Csepella Olivér pedig időtálló címkét rajzolt a borhoz, rajta rengeteg részlettel az 1921-ben született dolgos nagymama mozgalmas gyerekkorából.

Az osztrák oldalról könnyebb szövetű kékfrankos és merlot alapborok, a magyar oldalról pedig valamivel sűrűbb, fűszeresebb, öregtőkés syrah került hozzá a Steiner-dűlőből. Rövid héjon áztatás után spontán erjedés betonkádban és használt hordókban, végül palackozás szűrés, derítés nélkül, kevés hozzáadott kénnel. Mint a Weninger-borok általában, pincehidegen és rövid szellőztetés után mutatja a legjobb arcát. Meggybefőtt, szamóca, élesztős karakter, szomjoltó kortyok.