Cassis mindenekelőtt egy ősi halászfalu Provence szívében és ahogy minden más, a boruk is a halászat köré épült. Mint gombot a kabát, a fajták, a stílus, a metodika úgy követte le a helyi ételeket. Ez a tengeri halak, a fokhagyma és az olíva vidéke, mindhármat fesztelenül kísérik a puha savú, finoman fűszeres, ölelően krémes és ásványos helyi fehérek. Igen, fehérek. A vermentino, ugni blanc és clairette a három meghatározó helyi fajta, mellette kis százalékban ott vannak a kékszőlők is (grenache, cinsault, mourvedre, syrah), és ezekből csak rosé készül, vörösbor soha.
Aki itt él, akaratlanul ihletett állapotba kerül, legyen államférfi, író vagy borász. A víz kékje és a Cap Canille törtfehér mészkőfala mellett a cassisi tájkép meghatározó eleme egy apró félsziget az öböl közepén. Adná magát, hogy egy luxusszálloda nyújtózkodjon ezen a hat hektáros földnyelven, helyette viszont Cassis egyetlen tengerparti birtoka, a legendás Clos Sainte-Magdeleine művel itt szőlőt. Drámai látvány, ahogy a szőlősoroktól méterekre leszakad a part és onnantól mindent azúrkék víz borít. Vajon a hullámok felcsapnak a sorok közé?
A teljes apelláció alig 200 hektár (viszonyításképp: egyik legkisebb borvidékünk, a Somló 550). Összesen 14 termelőt jegyeznek, köztük legismertebb a Clos Sainte-Magdeleine. Az 1860-as alapítású birtok 100 éve, 1921-óta a Sack-Zafiropulo család kezében van, jelenleg a 4. generáció, Jonathan Sack vezeti, akit a háttérből apja, Francois Sack segít. Összesen 20 hektárról szüretelnek, a névadó félsziget mellett a többi szőlő szomszédos falvak határában és a Cap Canaille öreg teraszain terem. A megközelítésük tradicionális, a művelés organikus, a pincében spontán erjesztenek és a legkevesebb mozdulattal viszik el a borokat a palackozásig. Legjobb vevőjük a mai napig maga Cassis, legkönnyebben itt, a helyi vendéglőkben találkozni a boraikkal. Azt hallottuk, hogy nyáron, amikor a szűk utcák megtelnek autókkal, Jonathan rolleren viszi körbe a vendéglősök rendeléseit.
Hogy hogyan kerülnek ezek a borok Budapestre? - Provansz szívügyünk, a választékunk évről évre bővül egy-egy új kedvenccel. A Clos Sainte-Magdeleine borokról először Kermit Lynch: Adventures ont he wine route című könyvében olvastunk, azonnal összefutott a nyál a szánkban. Azóta több palackkal is bontottunk, tavasszal pedig levelezni kezdtünk Jonathan Sack-kal. Akárcsak a Champagne growereknél, a kapcsolat itt is közvetlen, a működés hasonló, a kerekek lassan őrölnek, a borok pedig rendkívül keresettek. A nyár közepére első két borukkal jelentkezünk. Santé!
*A franciák autentikus likőrét is Cassis-nak hívják. Bódítóan mély illatát sokszor említjük érett, nagytestű vörösboroknál. Hagyományosan feketeribizliből készül a partoktól messze északra, Dijon környékén.
