Március volt és a Kristinusnál kóstoltuk az új évjárat borait. Amit a rövid ismeretség után már akkor tudtunk az ottani csapatról, hogy tiszta ízű és élvezetes borokat készítenek biodinamikus szőlőből, és nagyon gyorsan dolgoznak: a palackokra hamar címke kerül és nagy részük el is indul valamelyik távoli országba. Ennek ellenére volt az asztalon egy palack, címke nélkül, névtelenül, tartálymintaként, amiből még nem tudták, pontosan mi lesz. Mi viszont hamar összekacsintottunk és tettünk egy szóbeli foglalást a borra, mivel pont ilyet kerestünk a mindennapokra. Valahol a tavaszi fehérek (Irsai és Zenit) és a pince gazdag narancsborai között félúton, a lehető legnagyobb élvezeti értékkel, a legegyszerűbben elkészítve. Onnantól együtt gondolkodtunk. A szemünk előtt jó alapanyagból készült időtálló dolgok, bevált régi módszerek, egészséges szőlő és egyszerű, tiszta ízek lebegtek. Ezért lett a bor neve Analóg.
Az Analóg háromnegyede tramini, negyede sauvignon blanc. Áztatás helyett mindkét fajta bogyózás után a présbe került, majd külön-külön erjedtek saját élesztővel, hűtött acéltartályban. Egy hónap durvaseprőn érlelés, majd házasítás után a bor további fél évet érlelődött a seprő kevesebb és finomabb részével. Végül szűretlenül, kevés hozzáadott kénnel került a palackba az Analóg első évjárata, ami biztos, hogy nem az utolsó lesz.

(2021. június)