Etyek itt van a szomszédban, az első palackokból a töltés másnapján dobott be nekünk Előd egyet, pár órán belül kóstoltuk is. Bár a fajta arról is híres, hogy palackozás után hetekre magába fordul, és alig mutat valamit abból a kirobbanó illatból, amiért annyian szeretik. Ez alkalommal mégsem így történt: a pohárba szagolva felemlegettük az októberi látogatást, amikor még ködösen, kócosan, alig pár héttel a szüret után házasítottuk ezt a bort Előd pincéjében, kollégákkal közösen. Az akkor felvázolt képet és elnagyolt arányokat pár csendes, éréssel töltött hónap után, január elején hangolta finomra Előd, majd a sauvignon blanc január utolsó napjaiban került palackba. Négy különböző kitettségű terület 20-tól a 40 éves korú tőkékig, négy különböző szüret mustja acéltartályba fejtve, először jéghidegre hűtve, majd a hőmérséklet fokozatos emelése mellett magabiztosan kierjesztve. „Fő szempont volt, hogy az eddiginél karakteresebb, tartalmasabb sauvignont állítsak össze, harapható korttyal és gyümölcsökkel. Savtartalomban az eddigiekhez képest alacsonyabb, alkoholban kicsit magasabb. Ez az út és a stílus most nagyon tetszik nekem.” – mondta útravalóként Előd, a bor pedig tökéletesen egybevágott ezzel. A fajtára jellemző lüktető zöld világot, harsány illatokat finom részletek egészítik ki, a kortyban tartalom és krémesség, mellette finom fanyarság és sósság, életteli ízek.