A termék már nem kapható
M, mint Márkvárt.
János választékának origója, a legjobb hordók válogatása, névjegykártya a borásztól. Ebben az évben fele kékfrankos, harminc százaléka cabernet sauvignon, tíz kadarka, a maradék öt-öt pedig merlot és syrah. Baranya-völgy és Faluhely-dűlők, 2020-óta organikus művelésben. A külön erjedt fajták fél évvel a szüret után lettek házasítva, majd egy év érlelés következett nagy ászokhordókban és további másfél év palackban. Míg Jani két házasítása közül a „Vegyes vörös” a vágatlan verzió, a nyers erő, addig ez a bor jóval inkább a borászati finomhangolásról, válogatásról, fineszről, érlelésről és a lekerekített élekről szól. Fűszeres, mélyen ható és kiforrott stílus. A korty szerkezetre szinte puha, a borászra jellemző finoman fanyar zárás viszont itt sem marad el. Nem volt kérdés, hogy a birtok új arculatának központi címkéje erre a borra kerül majd.
„Itt nőttem fel, ismerek minden szakadékot, szőlőt, kaszálót. Gyermekkorom óta dolgozom, hajnalban megyek, délben otthon pihenek, este végzek a szőlők között. Szekszárdi vagyok, borász, szőlész, földműves.” - Ezzel a pár mondattal mutatkozott be nekünk Ifj. Márkvárt János sok évvel ezelőtt, amikor első borait kóstoltuk. Azóta pár havonta megfordulunk nála a Gyűszű-völgyben. Követjük a borait, együtt alakítjuk a választékát, ismerjük a szava járását, azt is láttuk, ahogy saját erőből, csákánnyal bővíti a szekszárdi löszbe vájt pincéjét.
Helyi erő Szekszárdon, két ősöreg kadarka ültetvénnyel, göcsörtös tőkékkel. Az egyik 1935-ös telepítés, a másik ennél is korábbi. Gyerekkora óta hajnalban kel, szőlőt művel, amit csak lehet maga csinál a metszéstől a pincevájásig. A borok stílusa pedig olyan, mint maga Jani. Őszintén és érzésből készíti őket.