Demeter Zoltán meghatározó egyénisége Tokajnak, és izgatottan várjuk, hogy többet tudjunk meg a pezsgőkészítési filozófiájáról, aprólékos lépéseiről. Ezen az estén az elejéről elmeséli a történetet, és közben végig kóstoljuk a borászat friss évjáratait a pezsgőtől az aszúig.

Minden változik, de a Kopar örök.

Gere Attiláék 70 hektáros, villányi birtokán sok izgalmas fejlesztés történt az elmúlt években, de a borászat esszenciáját még ma is ez az ikonikus, testes vörösbor jelenti.

A kóstolónk egyik apropóját épp a Kopar új, 2018-as évjárata adta, amit itt, a Borsuliban kóstolunk majd először, és egy-egy korábbi évjárattal is lehetőségünk lesz összehasonlítani.

Idén több nagyon jó hír érkezett a borokkal kapcsolatban: az Áldás 2018-as évjáratát, a Decanter magazin 2020-as év legjobb vörösei közé választotta.
A legfontosabb esemény nyáron történt: a Decanter World Wine Awardson a St. Andrea Nagy-Eged dűlő Grand Superior 2017-es Egri Bikavér bor 97 pontot elérve, Best in show díjat nyert és ezáltal bekerült a világ 50 legjobb bora közé, a Hangács 2017 pedig 93 ponttal ezüstérmes lett.
A kóstolón lehetőségünk lesz ezt a kivételes borsort közösen kóstolni Lőrincz Györggyel és ifjabb Lőrincz Györggyel.

Ezen a különleges kóstolón maga a birtokigazgató lesz a vendégünk, akivel közösen kóstoljuk a Tempos Vega Sicilia leghíresebb borait és közben azt is megtudhatjuk, milyen fajta a tinto del país, miért és hogyan érlelnek akár évtizedekig is hordóban és mi hozta őket Tokajba a ’90-es évek elején?

Ezen az estén hét különleges champagne-t, köztük egy rozét és egy magnumpalackos tételt is kóstolunk a 2012-es szüret terméséből, hogy közelebb hozzuk a limitált, vintage champagne-ok világát.

Erre az estére a magyar vörösborok krémjét válogattuk össze, olyan nagyborokat, amiket évek óta hatalmas élmény újra és újra kibontani. Ez az alkalom azért is különleges, mert a Pannonhalmi Infusio, a St. Andrea Merengő és a Heimann Barbár új évjárata itt kóstolható először.

Ezen az estén az észak-francia Champagne régiót ismerjük meg, több szempontból: egyedi adottságok, Champagne stílusok, trendek. Beszélünk a szőlőfajtákról, készítési módról, és mindenről , ami fontos, hogy jobban értsük, élvezzük ezt a fantasztikus pezsgő kategóriát.

A Champagne Day alkalmából +1 meglepetés champagne a sorban.

Honnan a név és milyen bor is a primitivo? Milyen különbségek vannak a három fő DOC terület között, ahonnan Pugliában primitivo készül? Hogy lett újra ennyire népszerű a Kaliforniában zinfandelként ismert fajta?

Többek között erre is választ kapunk a Helló primitivo! kóstolón.

A Kárásztelek Pezsgőpincészet egy gyöngyszem az erdélyi Szilágyságban. Az idén tíz éves, a kezdetektől pezsgőkészítésre tervezett birtokról 2017-ben jelent meg az első Carassia pezsgő. Azóta nemzetközi sikereket is értek el: folyamatosan ott vannak a Pezsgővilágbajnokság éremtábláján.

A kizárólag saját birtokról szüretelt pezsgő-alapfajtákból készült brut pezsgőket Bereczki Csaba borász mutatja be.

Ezen az estén megismerjük a legelterjedtebb fehérszőlő fajtákat és a belőlük készülő borokat. Lerombolunk néhány mítoszt, megmutatjuk, milyen, amikor egy-egy terület jellemzői visszaköszönnek a borokban, és azt is, mennyire eltérő stílusú borok készíthetők ugyanabból a fajtából. Szó lesz a fehérbor készítés folyamatáról, és néhány izgalmas termőhelyet is bejárunk a kóstolt borokon keresztül.

Népszerűségét nézve az olaszok méltó válasza a champagne-ra, az 1800-as évek közepétől készített prosecco mégis másról szól, mint kifinomult francia társa. Itália híres pezsgője egy város, egy borrégió és sokáig egy szőlőfajta neve is volt. Ezen az estén alaposan megismerjük Észak-Olaszország Prosecco régióját a pezsgőin keresztül: szó esik a területekről, a fajtáról, az ún. „méthode charmat” – azaz tankpezsgő – eljárásról, és az is kiderül, hogy lehet az extra dry az egyik legédesebb kategória, ha proseccóról van szó.

A „vad fehér” évek óta az egyik legnépszerűbb fehérszőlő fajta a világban. Kóstolása instant sikerélmény: könnyen felismerhető, vágott füves, egreses, bodzás aromavilágára rögtön felkapja az ember a fejét. Ezen az estén kívül-belül megismerjük a francia sauvignon blanc-t, miközben kóstolással egybekötve állítjuk szembe az óvilági – kevésbé aromás, inkább tartalmas, ásványos – és az újvilági – kirobbanó, üde, látványos – stílust. Egymástól merőben eltérő sauvignonokkal szinte bejárjuk a világot, Etyektől egészen Chile-ig jutunk.

Az olasz borok népszerűsége vitathatatlan.

Ha magunktól szeretnénk választani olasz bort, jó, ha ismerjük a régiókat, a szőlőfajtákat, és hogy mi mit jelent a címkén. A  kóstolt borokon kívül több régiót, jellemző boraikat, szőlőfajtákat is megbeszéljük, hogy magabiztosan tudjuk értelmezni az olasz címkéket, borstílusokat.

Ezen az estén részletesen beszélgetünk a szőlőfajtákról, amelyekből pezsgő készülhet, a legnépszerűbb területekről, a pezsgőkészítés folyamatáról, és azt is megmutatjuk, hogy az extra dry nem a legszárazabb kategória.

Ha Olaszország már megvolt, most jöhetnek a spanyolok. Mediterrán borok az Ibériai-félszigetről, a legismertebb spanyol borrégiókból és tipikusan spanyol szőlőfajtákból.

Rioja, Ribera Del Duero, Penedes, Rueda, Cava, Verdejo, Albarinho. Csak néhány régió és szőlőfajta, amiről biztosan hallunk az este alatt.

Ezen az estén olyan újvilági borokat kóstolunk, amik néhány évtized alatt meghódították a világot, és ma már a legjelentősebb bortermelő vidékekként tartják őket számon. Mert Dél-Amerika, Dél-Afrika, Új-Zéland, és Ausztrália már szinte mindent tud a borról, amit tudni lehet.

Mik a legelterjedtebb kékszőlő fajták, és a legnépszerűbb vörösborok? Hogyan készülnek a vörösborok? Mit jelent a csömöszölés, és hogy kerül tannin a borba? A kóstolón többek között ezekre a kérdésekre is választ kapunk.

Egyre többször felmerül, hogy a hárslevelű vagy a furmint legyen-e a zászlós magyar szőlőfajta. Mindkét fajta karakterével kapcsolatban mellette és ellene is megfogalmaztak már érvek, de vajon igazán ismerjük őket? 

Ezen az estén vakon kóstoljuk a két fajtát, hogy közösen ismerjük meg legfontosabb jellemzőiket, hasonlóságaikat és különbségeiket.

Az első hallásra meglepő párosítást az hívta életre, hogy a magyar kadarka karakterben nagyon hasonlít világ egyik legismertebb és legelismertebb fajtájához, a pinot noirhoz. Ezen az estén közösen kóstolunk sokféle pinot noirt és kadarkát és közben beszélgetünk arról, melyik miben hasonlít és mégis mitől különleges. 

Ezen az estén vakon kóstolunk meg 5 pár bort - páronként egy magyar és egy külföldi példával -, hogy közösen ismerjük meg legfontosabb jellemzőiket, hasonlóságaikat és különbségeiket. Közben pedig azt is megfejtjük, minek köszönhető a hasonló vagy éppenséggel nagyban különböző karakter.

Ezen az estén alaposan megismerjük Dél-Afrika borait, régióit – elsősorban a bortermelés bölcsőjét, Swartlandot –, és a fajtákat, amik a világ borszeretőinek figyelmét Dél-Afrikára szegezték.

Közben természetesen most is sokat kóstolunk: csendes borokat és pezsgőket, a sauvignon blanc-tól a pinotage-ig.

Dél-Amerika különös világ, a bortermesztés itt az Andok meredek dűlőibe koncentrálódik, gyakran 1500 méteres magasságban. Ha a dél-amerikai borokat méltatjuk, jó eséllyel egy argentín malbec vagy chilei carmenére élményét kotorjuk elő az emlékeinkből, de ma már Uruguayból vagy Peruból is kóstolhatunk remek borokat.

Milyenek az Etna környéki fehérek és vörösek? Mik a honos szőlőfajták Nápoly környékén? Ezen az estén szeretnénk átfogóan megmutatni, mire érdemes odafigyelni a dél-olasz területekről: Szicília, Puglia, Calabria, Basilicata és Campania.

Ezen az estén alaposan megismerjük Bordeaux régióját, és a három folyó által szabdalt vidék alrégióit, stílusait, fajtáit. A vörösbor-stílusokon és a három fő fajtán túl szó esik híres chateau-król, a cabernet domináns bal-, valamint a merlot-hangsúlyos jobb partról is, és útmutatót adunk a régió nehezen értelmezhető címkéihez 

Ezen a kóstolón részletesen megismerjük Burgundiát, a régió szerteágazó területi osztályozását, és a borvidék fő fajtáit, a pinot noirt és a chardonnay-t. Kóstolunk különböző stílusú és évjáratú burgundikat, közelebb hozunk híres dűlőket – azaz cru-ket –, amelyek borai csillagászati áron kelnek el, de megoldókulcsot is adunk Burgundia nehezen értelmezhető címkéihez.

Ezen az estén az észak-francia Champagne régiót ismerjük meg, több szempontból: egyedi adottságok, Champagne stílusok, trendek. Beszélünk a szőlőfajtákról, készítési módról, és mindenről , ami fontos, hogy jobban értsük, élvezzük ezt a fantasztikus pezsgő kategóriát.

Ezen az estén Olaszország egyik legkülönlegesebb régióját ismerjük meg fehér- és vörösborokon keresztül: szó esik olyan híres alrégiókról, mint Barolo vagy Barbaresco, a területek adottságairól, a szőlőfajtákról, az itt termelt borok stílusáról és a legismertebb borászatokról is.

Közben folyamatosan kóstolunk, hogy minél alaposabban megismerjük a régiót és a helyi fajtákat, stílusokat.

Az Észak-Olaszországban készülő proseccokról lesz szó, amik rendkívül népszerűek nálunk is az utóbbi években. Mit nevezünk prosecco-nak, mi a jellemző szőlőfajtája, honnan is származik pontosan és mire kell figyelni kóstolásakor. Sok-sok hasznos és érdekes információval és sok finom pezsgővel készülünk.

Ezen az estén Olaszország Toszkána régióját ismerjük meg fehér- és vörösborokon keresztül: szó esik a terület adottságairól, a szőlőfajtákról, a híres eredetvédett nevekről és a velük azonosított stílusokról, és mindarról az érzékenységről, amivel a borkészítéshez viszonyulnak a világ egyik legszebb és legnagyobb borrégiójában. Közben, ahogy szoktuk, különböző stílusú borokat kóstolunk a borvidékekről, hogy igazán közelről tapasztaljuk meg a toszkán életérzést.

A nagy bordeaux-i klasszikus fajta, a cabernet sauvignon az egész világon elterjedt és népszerű, olyannyira, hogy több országban már cabernet-napot is tartanak augusztus végén. A kép úgy teljes, hogy a cabernet sauvignon mellett a franc és a merlot, illetve ezek házasítása is szóba kerül. A fajták eredete és jellemzői mellett beszélünk a legizgalmasabb trendekről és a régiókról, ahol ezekkel a legkomolyabban foglalkoznak, és - természetesen - kóstolunk is, több ikonikus borral a sorban.

Ha létezik borban origo vagy nullkilométer, az kétségtelenül a chardonnay. Ma már olyan trónkövetelőkkel néz szembe a legnépszerűbb fehérbor címért, mint a sauvignon blanc vagy a rajnai rizling. Franciaoszágban és az Újvilágban viszont még mindig hódít: ahogy nem készülhet igazi champagne chardonnay nélkül, úgy Chilében sem lehetne látványosabbat mutatni egy újhordós érlelésű chardonnay-nál.

Ezen az estén kiderül, hogyan lett a napóleoni háborúk idejében a kékfrankos a jó bor szinonimája és egyben valuta. Hogy milyen iskolázásai vannak a fajtának, és mindez hogyan mutatkozik meg a belőle készülő borban. De arról is beszélgetünk, miről lehet felismerni és melyik területekről érdemes kóstolni. Közben egy meglepetés bor mellett hét különböző stílusú kékfrankos kerül a poharunkba.

Ezen az estén több egymástól nagyon különböző területről kóstolunk pinot noir-okat, beszélgetünk a fajtáról, klasszikus és feltörekvő termőterületekről, és arról, hogy minek köszönheti töretlen sikerét a borkritikusok körében.

Az olaszrizling és a rajnai rizling együtt olyan, mintha Houdinit és Copperfieldet egy előadásban látnánk. Merthogy a két fajta hiába hasonló hangzású, valójában tökéletesen más karakterek, és külön-külön is komoly attrakcióra képesek.
Ezen az estén hazai és külföldi példákat is mutatunk mindkét fajtából, a borokkal Ausztrián, Németországon, Horvátországon át egészen Muzsláig és Pannonhalmáig jutunk.

Ezen az estén sok különböző területről kóstolunk egymástól merőben eltérő stílusú sauvignonokat, megismerkedünk a fajta illatos és tartalmas, mély, komoly arcával is.

Európában syrah-ként ismerjük, de az újvilágban shirazként lett belőle szupersztár. Csak a ’90-es évek végén derült ki róla, hogy francia eredetű, a legszebb európai példákat a mai napig itt, a Rhone folyó völgyében találjuk. Ezen az estén kiderül, milyen iskolázásai vannak a fajtának, és mindez hogyan mutatkozik meg a belőle készülő borokban. De arról is beszélgetünk, miről lehet felismerni és melyik területekről érdemes kóstolni, miközben bejárjuk a fajta legmeghatározóbb régióit, Villánytól egészen Chiléig.

A Fehérbor ABC kóstolóin a legfontosabb fehér szőlőfajtákat és a fehérbor készítés folyamatát néztük meg részletesen, most itt a Fehérbor haladó, ahol szintet lépünk.

A vörösbor ABC elindításakor nem erre gondoltunk, de most a kezünkre játszik, hogy angol nyelvterületen az ABC rövidítés annyit tesz: Anything But Cabernet, magyarul: ’ még egy cabernet, és sikítok’. A globalizáció szerencsére nemcsak egyneműsít, hanem elérhetővé is tesz: távoli kultúrákat, helyi színeket, egzotikus fűszereket. És persze ellenreakciót szül: az eredetiségnek soha nem volt nagyobb kultusza, az őshonos fajták boraira soha nem volt nagyobb kereslet. A borvilág a felfedezés lázában ég, és nemcsak azért, mert a változatosság gyönyörködtet. Szeretnénk megmutatni néhány fajtát, stílust, amire most figyel a világ és érdemes tudnunk róluk.

Egy ország, ahol a bor nem csak egy ital, hanem maga a kultúra hordozója is. Champagne, Burgundia, Bordeaux, Provence, Rhone, csak ha a legnagyobbakat említjük, és sok évszázados hagyomány a bortermelésben. 

Németország négy vidékről, Pfalzból, Moselből, Rheingauból és Badenből hoztunk rieslingeket, az Ahr-völgyéből pedig pinot noirt. Közülük kóstolunk hetet, és beszélgetünk a régiókról, a borok stílusáról, a szőlőfajtákról, az minőségi osztályozásról, hogy magabiztosan tudjunk eligazodni a német borok között

Az olaszok az ételeiknél csak a boraikra büszkébbek. De csak azért, mert a bor olasz, a minőség nem mindig garantált, és a nevük is sokszor nehezen érthető.

Chianti Classico? Soave? Super Tuscan? Piemont? DOCG?

Ha Olaszország már megvolt, most jöhetnek a spanyolok. Mediterrán borok az Ibériai-félszigetről, a legismertebb spanyol borrégiókból és tipikusan spanyol szőlőfajtákból.

Az örök kérdés: Újvilág vagy Óvilág? Ezen az estén olyan újvilági borokat kóstolunk, amik néhány évtized alatt meghódították a világot, és ma már a legjelentősebb bortermelő vidékekként tartják őket számon. Mert Dél-Amerika, Dél-Afrika, Új-Zéland, és Ausztrália már szinte mindent tud a borról, amit tudni lehet.

A rozét szinte mindenki szereti. Rozét inni a meleg napokon a legjobb dolog, ami történhet. Mert könnyű, mert gyümölcsös, mert jól esik. Még ha egyformának is tűnnek, a készítésük, a stílusuk és az ízük sokszor nagyon is különbözik. Megkóstolunk hat rozét, hogy megtudjuk miért!

Mindenről, ami pezseg - a gyöngyözőtől a champagne-ig. Részletesen a szőlőfajtákról, amiből pezsgő készülhet, a pezsgőkészítésről, és például olyanokról, mint a tirázs és a degorzsálás.

Kékszőlő fajták a világban és itthon: kékfrankostól a cabernet sauvignonig. Vörösbor készítés, borvidékek, kóstolás és vakteszt.

Fehérszőlő fajták a világban és itthon: sauvignon blanc-tól a rizlingig. Fehérbor készítés, borvidékek, kóstolás és vakteszt.

Hogyan kóstolunk: szín, illat, íz. Hőmérséklet, pohárfajták, vakkóstolás, borleírás. Talán a legjobban használható a gyakorlatban, amit itt tanulunk.