Bortársaság Karácsony 2018

A Loire visszavág – Tőzsdeelnök metszőollóval

Segítség visszakézből

Az utóbbi 50 évben a francia bor dicsőségét három nagy kihívás érte. Az első 1976-ban, amikor Párizsban a kaliforniai cabernet-k egy vakteszten legyőzték bordeaux-i vetélytársaikat. Ebből a pofonból mindkét fél profitált, Kaliforniát megtanulták tisztelni, Bordeaux pedig felvette a kesztyűt, és ma mindkét borvidék csúcsborai csillagászati áron kelnek el. A második nagy kihívást az ausztrál chardonnay-k intézték a burgundi fehérekkel szemben. Ennek a sikertörténetnek két évtizedes világuralom után szomorú vége lett: a lefelé tartó árspirálban az ausztrál chardonnay minden hitelét elveszítette, a burgundi fehérek ellenben ma is a borarisztokrácia megbecsült tagjai. A harmadik kihívás a Loire-völgyi sauvignon blanc-t érte Új-Zéland részéről. Arra ugyan kevés esély látszik, hogy a franciák meg tudják ismételni az új-zélandiak sikerét, egy dolgot azonban biztosan állíthatunk: a sauvignon blanc globális virágkorát éli. 1968-ban termőterület alapján a tizenharmadik helyen állt Franciaországban a fehér szőlők között, ma a harmadik. Új-Zélandon az utóbbi 15 évben a hatszorosára nőtt a termőterülete. A chardonnay egyeduralmát megtörve 2012 óta a sauvignon blanc a legnépszerűbb fehér fajta a brit éttermekben. Az új-zélandiak sikere a franciáknak is kapóra jött: ahogy gyarapodik a „kiwi cuvée” rajongóinak száma, egyre többen kíváncsiak az óvilági „eredetire” is.

 

A Villebois-sztori

A Villebois birtok történetében és nevében van egy érdekes csavar. 2004-ben Joost de Willebois – egy sikeres holland pénzügyi szakember, az Amszterdami Tőzsde korábbi elnöke –, tudomást szerzett arról, hogy a Sancerre-hez közeli Tourainben egy nagy hagyományú pincészetet idősödő tulajdonosa örökös híján eladni készül. Willebois-nak, aki ekkor már több éven át Bordeaux-ban élt, sőt elvégzett egy borászati tanfolyamot, kamaszkori álma volt, hogy saját bort készítsen, ezért azonnal lecsapott a kínálkozó lehetőségre. Négy egyetemi barátjával összefogva az elavult kis pincét egy évtized alatt nemzetközileg sikeres, évente 3,5 millió palackot forgalmazó borászattá fejlesztette. Willebois részéről a francia kultúra és a francia borok iránti rajongásnak mélyebb okai vannak: a család francia eredetű. A Villebois-k családfája egészen a 12. századig vezethető vissza. Joost de Willebois egyenes ági leszármazottja a 17. század első felében élt Jean de Villebois-nak. A borászat felső kategóriás sorozatának címkéin az ő tiszteletére szerepel a J. de Villebois név. A történelem során a kezdőbetűt W-re váltó holland ág így tért vissza a gyökerekhez.

A Villebois főborásza, Thierry Merlet Beaune-ban és Bordeaux-ban tanult, majd hosszabb időn át Oregonban és Új-Zélandon dolgozott, mielőtt hazatért. Az ő tapasztalatának is köszönhető, hogy a birtok borai sikeresen ötvözik az újvilág színességét és technológiai tisztaságát az óvilági ízléssel és eleganciával. A Villebois által művelt területek talaja mészkőben gazdag, ami egyedi karaktert kölcsönöz nekik (Franciaország középső részét hajdan őstenger borította, a szőlőben ma is gyakran találnak megkövesedett kagylókat). A borászat működésében nagy hangsúlyt fektetnek a környezeti értékek megóvására: az elmúlt évtizedben 60 százalékkal csökkentették a nem megújuló energiaforrások fogyasztását, és sikerült jelentősen visszaszorítaniuk a vegyszer és a víz felhasználást is. A borászat ma 75 hektárnyi területet művel, illetve műveltet, ennek megfelelően a szortiment igencsak széles: egyedül Sancerre-ből hét különböző tételt palackoznak. A dűlőszelektált és a faluborok címkéje fehér, az alapsorozaté fekete. A cél minden szinten a loire-i borok új etalonjának megalkotása, amely ötvözi az újvilági színgazdagságot az európai eleganciával.

 

A sauvignon blanc őshazája

A leghosszabb és legbékésebb francia folyó mentén egymást érik a szebbnél szebb kastélyok. A Loire-völgy egykor a királyi udvar hiúságának kirakata volt, ma a gazdag párizsiak kedvelt nyaralóhelye. A folyó mentén ugyanakkor fontos borvidékek sorakoznak: a Loire felső folyása a sauvignon blanc őshazája, a torkolatnál fekvő Muscadet a legfontosabb francia halbor termőhelye, a két végpont között pedig zavarba ejtően színes a paletta: fehér, édes, rozé és vörös is készül chenin blanc-ból, cabernet franc-ból, gamay-ból és sauvignon blanc-ból. Összesen 70 000 hektáron termelnek szőlőt, amiből 4 millió liter bor készül, és ezzel a teljesítménnyel a Loire-völgy a harmadik legfontosabb francia borvidék. Habár a ma ismert nevet, a sauvignon blanc-t először Bordeaux-ban használták, a tudomány jelenlegi állása szerint a fajta a Loire-völgyben alakult ki. Két leghíresebb termőterülete a Loire felső szakasza mentén található: Sancerre és Pouilly-Fumé (ejtsd: szanszer és pujifümé). Noha a két területet mindössze a Loire választja el, a helyiek esküsznek, hogy a folyó két külön világ határa. A borok mindezt nem támasztják alá: kóstoló legyen a talpán, aki a származási hely alapján meg tudja őket különböztetni. Sőt, a Sancerre-től nyugatra fekvő Reuilly, Quincy és Menetou-Salon körzetekben is igencsak hasonló borok készülnek.

A Loire-völgyi sauvignon blanc aromaprofilja általában kevésbé harsány, a borok strukturáltabbak, szárazabbak és elegánsabbak, mint újvilági társaik. A sauvignon blanc persze nem tud kibújni a bőréből, így itt is arra számíthatunk, hogy az érettség zöldebb oldalán fű, csalán, ananász és egres találkozik a markáns savakkal, míg az érettebb oldalon bodzás, sárgadinnyés, mangós jegyek díszítik a teltebb és nyugodtabb borokat. A különböző érettségi szintű szőlők házasítása Franciaországban is elfogadott gyakorlat, ám a merészebb savak ellensúlyozására bevetett maradékcukor hiányzik az eszköztárból. Noha a kiváló minőségű hordók miatt az egész világon elhíresült tölgyerdők ezen a vidéken találhatóak (Nevers, Allier és Tronçais), a borok nagy része acéltartályos iskolázást kap. A hordós érlelés viszonylag újkeletű irányzat és csak a felső kategóriában találkozhatunk vele. A hordós érlelésű sancerre-ek és pouilly-fumé-k megkülönböztető jegyének a kovakövet tartják.

 

 

A Loire visszavág

2008-ban összefogtak a Loire menti „árvák”, vagyis azoknak a területeknek a borászai, akik kívül rekedtek az appellációként elismert településeken, és konzultánsként felbérelték az egyik legkiválóbb új-zélandi szakembert, Sam Harrop Master of Wine-t. Az ő javaslatai alapján egyrészt finomítottak a művelési módon és technológián, másrészt állami támogatással létrehozták a Sauvignon Blanc de Loire Projectet, amelynek célja a borok minőségét javítani és népszerűsíteni őket a külföldi piacokon. Az általuk végzett munkának is köszönhetően a korábban gyakran unalmas vagy éppen bántóan zöld borok mára fölzárkóztak a világszínvonalhoz, miközben árban több mint versenyképesek maradtak az újvilági sauvignon blanc-okkal. Ma már nem zsákbamacska egy Touraine-t vagy akár egy loire-i vin de pays-t leemelni a polcról, ahogyan ezt a Villebois borok is kiválóan bizonyítják.