„A St. Andrea legjobb bora – ez legyen a bikavér.”

Áldás – Hangács – Merengő – Nagy-Eged-hegy bikavérek

 

A pincében, 20 méterrel a föld alatt kezdtük, fent, az asztalnál folytattuk a bikavérekről szóló beszélgetést Lőrincz Györggyel. Végigvettük (kóstoltuk és beszéltük) szép sorjában az összeset az Áldástól a Nagy-Eged-hegyig.

„Ma a bikavérek készítésénél erősebb bennem nyitottság. Merészebben használom a pinot-t, a kadarkát, mert mostanra bebizonyosodott számomra, hogy a bikavérnél is lehet komoly szerepük. Ez még inkább igaz lesz a 2016-os évjáratra, de valamennyire már a 15-ösöknél is megfogalmazódott. Rendkívüli, lélegzetelállító adottságaink vannak, ezt kell átadni a borokkal” – foglalja össze Lőrincz Gyuri az elején.

 

„Megmutatni vele, hogy egri bortermelők vagyunk” - Áldás

– mondja Gyuri hosszas gondolkodás után a birtok-bikavérről – „Sok dűlőnk bora vegyesen, de mindegyik területen az agyagos, barna erdőtalaj és a tufa altalaj dominál.  A 2016-os Áldásba nyolc fajta bora került: egyharmad kékfrankos, majdnem annyi merlot és a többi: cabernet franc, pinot noir, syrah, cabernet sauvignon, kadarka és turán. 13 hónapig érett fahordókban, összesen 58 000 palack készült belőle.

Azt szeretem benne, hogy finom és összetett. Az Áldás az elérhető egri élmény. Amivel sok emberhez eljutva szeretnénk szépet, szerethetőt, emlékezetest adni, már fiatalon is – nekem erről szól. Olyan érték a kezünkben, ami megmutatja, mi a jó Egerben. A pince legjobb bora – ez legyen a bikavér, mindegyik szinten. Szerintem ez már az Áldással megvalósul.

 

 

Hangács és Merengő: a stílus más, a minőség ugyanaz

A Hangács a dűlős bikavér, a névadó területről születik. A Merengő több dűlő bora, sok van benne a Paptag- dűlő vörös fajtáiból és a Ferenc-hegy kékfrankosából. Komoly hozamkorlátozással (fél és egy kiló közti hozamokkal), részben új hordók használatával készülnek, de csak a jó években, a 2014-es évjárat mindkettőből kimaradt.

„Nem minőségi, inkább stílusbeli különbség van közöttük. Az érettségből, a talajból, a termelésből adódóan mások. Az elmúlt 15 év alatt kitapasztaltuk, mit tudnak a dűlőink…hol milyen szőlő érzi magát legjobban, mit érdemes megtartani vagy telepíteni.

A Hangács bikavérünk a Hangács-dűlő bora. Az ottani tufás altalaj, változatos felszín izgalmas, rusztikus zamatú, feszes szerkezetű borokat ad. A 2015-ös Hangácsban a kékfrankos (30 %) mellett az Áldáshoz képest több a cabernet franc (28%), kevesebb a merlot (18%), de van benne pinot noir (14%) és egy „érintésnyi” kadarka (10%) is. Nyitott kádban és tartályban erjesztettünk, 19 hónapig érleltük 5 hektoliteres fahordókban.  6700 palack készült belőle. Nagyon kevés. 2015 ennyit engedett, a dűlőn termő kékfrankos mennyisége is nagyban meghatározza, mennyi készül belőle.

Már 2002-ben, amikor a St. Andrea pince megalakult, az volt a gondolatom, hogy a bikavért nagyon komolyan fogom venni. Ebben az évben készült el az első, ez lett a Merengő, tehát 16 évvel ezelőtt került először palackba. (A neve még korábban megszületett, már a pince megalakulása előtti években. Egy 2000-ben készült cabernet franc-omat neveztem el így legelőször.)  Eleinte húsosabb, tanninosabb volt, benne több újhordós cabernet franc-nal. Ez egy kicsit a mai napig meghatározza. Egerben is az érett gyümölcsre és a tanninokra fókuszálnak, ezt kell stílusosan megmutatni. A 2015-ös Merengő a 11. évjárat, 6700 palack készült belőle, öt szőlőfajta került bele: kékfrankos 31%-ban, a cabernet franc, a merlot és a syrah közel azonos arányban, a pinot noirból valamivel kevesebb. Nyitott kádban és tartályban, spontán és beoltva is erjedt a bor, majd 18 hónapig érleltük 5 hektoliteres fahordókban. Elegánsabb lett, mint a korábbiak…

 

Igazán, ezt tart izgalomban

 „Az elmúlt években gondolkoztunk azon, hogy kerüljön még egy bikavér a választékunkba. A Hangács-Merengő és a Nagy-Eged-hegy közül a sorból hiányzott nekem egy bikavér, amivel teljes lesz a kép. A Nagy-Eged-hegy-dűlő alatti területünk, a hegy szoknyája külön dűlőnek számít, ez a Nagy-Eged. Ennek az alsó résznek mások az adottságai, a talaj a hegyhez hasonlóan itt is mészköves, de humuszban gazdag talaj borítja. Mára eldőlt, hogy megvalósul az itteni vörös fajtákra (kékfrankos, merlot, cabernet franc) alapozott bikavérünk. „Igazán” lesz a neve, most ez tart izgalomban.” 

 

 

A hegy illata és íze - Nagy-Eged-hegy 2013

„A Nagy-Eged-hegyről hat év után szabad vörösbort kóstolni – ezt mondta Csutorás Ferenc egri borásztársam nagyapja. Ennyit azért nem érett ez az összesen 658 palack, de tény, hogy több időt hagytam neki más dűlős boraimhoz viszonyítva, két és fél évig volt hordóban.  Ha a hat évet nem is kell szó szerint venni, nem árt, ha ott van a fejünkben a régi tudás, hogy az innen való bor másképp viselkedik. Egészen speciális a mikroklíma, korán érkezik a tavasz. Különlegessége a meszes talaj, a szürke triászkori mészkő és a rárakódott tengeri üledékes mészkő altalaj… Ez a nagy egri borunk, amit ez a terroir határoz meg. Hatféle vörös fajta van a hegyen: kékfrankos, kadarka, merlot, pinot noir, syrah és csóka. 2013-ban csak a csókából nem került bele, mert megette a fácán. Kékfrankosból 37%, merlot-ból 25%, syrah-ból 19%, kadarkából 13%, pinot noirból 6% van benne. Kóstoláskor is egyből felismerhető, megkülönböztethető. A 2013-as évjárat kádban, spontán, és irányítottan, fajélesztővel erjedt, majd 5 hektoliteres újhordóban érlelődött. Tölgyes karakterű, füstös-szantálos. Már fiatalon is megmutatja a hegy illatát és ízét. Számomra a „borrá nemesedett imádság”, a szent hegy bora.

 

Mindenkinek az örömére szeretnénk építeni legfontosabb borainkat, a bikavért; az Áldást, a Hangácsot, a Merengőt és a Nagy-Eged-hegyet, ez a cél. Hozzanak presztízst Egernek és a St. Andreának. Mert ez a két dolog fontos: hogy Egerből egységes legyen az üzenet, ugyanakkor a mi mondanivalónkat is megfogalmazzuk velük. Az egri karaktert és a saját egyéniséget megtalálni bennük, ez a küldetésünk.”

 

 


 

A címkékről

 „Az új palackokon a címkéink 4 sorosak lettek, egy-egy sorban feltüntetjük azt is, amit a legfontosabbnak tartunk a nevén, az évjáratán kívül. Az Áldáson a cool climate olvasható, amihez a savasabb, gyümölcsösebb borokat társítják a világban. A Hangácsnál és a Nagy-Eged-hegynél a dűlős/cru kifejezés, a Merengőnél a volcanic szó került a címkékre. Így bárki, bárhol kóstolja, jobban el tudja helyezni, mit jelent, mit várhat a bortól, mire érdemes figyelnie.”

 

Az egri bikavér készítésének szabályai

A bikavér készítés szabályai folyamatosan változtak az elmúlt körülbelül 100 évben, amióta bikavérről beszélhetünk. Ami sokáig a legnagyobb problémát jelentette, hogy ezek csak ajánlásnak számítottak, nem voltak kötelező érvényűek. A mai Egri Bikavér Szabályzat alapjait 1997-ben a borvidék 13 hegyközsége írta alá, ezzel új pályára állították a borvidéket.

Az „Eger oltalom alatt álló eredetmegjelölés” termékleírásában 2017. augusztus 1-tól a következők vonatkoznak az egri bikavérekre:

Készítéséhez a borvidékhez tartozó körzetekből a bíborkadarka (csak klasszikus kategóriában), blauburger, cabernet franc, cabernet sauvignon, kadarka, kékfrankos, kékoportó, menoire, merlot, pinot noir, syrah, turán, zweigelt borát lehet felhasználni.

Klasszikus egri bikavér készítésénél legalább 4 szőlőfajta borát kell házasítani, arányuknak meg kell haladnia külön-külön az 5%-ot. A házasításban a kékfrankosnak kell a legnagyobb arányt képviselnie (legalább 30%-ot), a turán és a bíborkadarka pedig együtt és külön-külön is maximum 10 %-ban használhatók.

A klasszikus egri bikavért legalább 6 hónapos fahordós érlelés után, kizárólag üvegpalackban és leghamarabb a szüretet követő év szeptember elseje után lehet forgalomba hozni. A superior és grand superior bikavéreket legalább egy évet kell fahordóban érlelni és leghamarabb a szüretet követő év november elseje után lehet értékesíteni.