A törökszőlő

Ezt a Földközi-tenger vidékéről a Balkánon át érkezett és magyarosodott fajtát talán több néven ismerik, mint a Gyűrűk Ura öreg varázslóját, Gandalfot. Volt már fekete budai (hiszen a Tabántól Érdig ez fedte a Budai-hegyek lankáit), törökszőlő, fekete cigány és kadárka, hogy csak a legnépszerűbb hazai neveit említsük. Mi mégis csak úgy ismerjük: a kadarka. Nehéz fajta. Akad borász, aki csak legyint, ha szóba kerül és a szintén nagy „kuruc” csókaszőlő mellett említi, de szerencsére nem ritka az olyan, aki beleáll és a legjobb években nagy bort készít ebből a fajtából. Annyi izgalmas kadarkát kóstoltunk mostanában, hogy kiválogattunk közülük öt kivételeset. Milyenek ezek a kadarkák? Jellemzően vibrálóak, könnyedek, virágosak függetlenül a fajtaváltozatoktól, klónoktól, termőhelytől vagy hordóhasználattól. 

Sebestyén Kadarka 2017

Az egyik része öregtőkés, bakon termett, vegyes klónokról szedett gyümölcs, hordóban érlelve. A másik, virgoncabb fele többször válogatott, fűszeres kadarka a klasszikus P9-es változatból. Sebestyén Csilla szerint ennél a fajtánál a legfontosabb a válogatás. A szőlőben terem meg a bor, így már ott is kétszer szelektálják a fürtöket, utána a bogyózás előtt a kisládákból még egyszer kipotyognak az éretlenebb vagy botritiszes gyümölcsök. Filigrán, feszes, mégis kerek bor, barátságos, fajtajelleges. Jó inni, akár a hűtőből is. 

 

Tüske Harmados Kadarka 2017

A Harmadosnak két jelentése is van: régen a módosabb gazdák a termés harmadáért adták ki művelésre a szőlőiket Szekszárdon. Itt azonban inkább arra utal a név, hogy Halmai Csabáék a termés harmadát a zsendülés után levágják, hogy a maradék gazdagabb legyen. A Kerékhegy tetején, szeles, keleties fekvésű platón terem az a hat pécsi klón, amelyet a szeptember végén válogattak ki Csabáék. Beoltva, acélban erjedt, fele rövid ideig fahordóban érett, a másik fele tartályban maradt, így lett, ahogy Csaba fogalmaz “félreduktív”. Fő értéke a gyümölcsössége. Puha, húsos, nagyon ribizlis. 

 

Maurer Kadarka 2016

A részben a filoxéra vész előttről származó 1880-as, 1912-es és 1925-ős Dél-csongrádi öregtőkék termése. Nyitott kádban, spontán erjedt, kézzel csömöszölve. Egy évig érett tíz éves tölgyben, majd természetes formájában, szűretlenül, derítetlenül került palackba. A szokottnál korábban szedték a szőlőt, hogy elegánsabb stílusú és jól iható legyen a bor. A pohárban opálos szűretlenség, élő korty, barátságos savak. Talán ez a bor mutat ki legjobban a sorból redukciós jegyeivel, mégis nagyon izgalmas a gyümölcsösség primőr, „kezeletlen” megjelenése a pohárban. 

 

Márkvárt Kadarka 2017

János kadarkái a Sauli-völgy és a Jobbremete-dűlő meredek oldalában, szabadon tekergő öreg, vegyes klónú tőkéken teremnek. Ami a két dűlőt összeköti, hogy közel 100 éves gyalogtőkék legelnek rajtuk. Ide gépek és gyomírtó nem jöhet be, csak kapák, metszőollók és Janiék. Szüretkor a végeredmény, tőkénként harminc dekányi (2-3 fürt) tömött és kicsi kadarka. Áttetsző gránátalma szín, meleg karakterű illat szamócával és zöldfűszerekkel. A korty puha, vékony és érett. Öreg tőkék vidám kadarkája. 

 

Heimann Céh Kereszt Kadarka 2017

Heimannék felkavarták a kadarka körüli állóvizet, amikor a Pécsi Kutatóintézettel közös klónszelekcióba kezdtek. Ez a bor nemcsak terület-alapú, hanem klón- és hordóválogatás is. A négy legideálisabb klón (laza fürt, homogén érettség, komplex aromatika) vesz részt ebben a házasításban. A kísérlet másik pillére az újfahordós érlelés,  persze csak világospörkölésű barrique hordókban, hogy ne vegye el a fajta élét. Csak egyharmada került újhordóba, a többi használt nagy ászokban érett, ahogy az Szekszárdon szokás. A kóstolók egyik kedvence volt: tiszta gyümölcs, sűrű szövésű bor.