Bortársaság Karácsony 2018

Az erdélyi srác, aki világbajnok pezsgőt készít

Négy óra utazás és fél óra várakozás után – egy tehéncsordának kellett megadnunk az itt kötelező elsőbbséget – befordulunk, megérkezünk a szilágysági dombok között megbúvó Kárásztelekre. Apró magyar falu Románia nyugati végében, a Partiumban, a határtól alig egy órára. Új autó érkezett, megnézik az emberek. A vegyesboltnál jobbra, fel a temető felé. Kecskék és rackák, tyúkok az út szélén, liba sziszeg a kocsira mérgesen. Befordulunk, felérünk a dombtetőre és egy másik világba jutunk. Szőlő, amíg a szem ellát az amfiteátrum alakú domboldalban, középen a hófehér, modern pezsgőpince. A palackok és a tartályok között Bereczki Csaba mosolyog.

“Hagyományból van itt elég”

Tipikus fehérboros vidék volt ez mindig, már a rómaiak is a magukkal hozott szőlőt gondozták a szilágysági dombokon, a faluban mindig is bor, a városban pezsgő készült. Úgyhogy hagyományból van itt elég. Gál Tibornak köszönhetjük, hogy a fehér fajták mellett kékszőlő is került a déli fekvésű domboldalra. Pinot noir és meunier – direkt pezsgőnek megálmodva. Csodaszép, csillámpala domboldal, délre néz, egész nap járja a Nap. Ásványos, termőhelyi bort ad, az erdő a hideg szelektől, a kerítés a vadaktól védi, mert mindkettőből van elég errefelé. De kell is ez a hűvös a pezsgőinknek. 2 parcella, a Tóka és a Kiscsere, ahogy a helyiek hívják, egy karéjban, 320 méter magasságban. Ahogy öregednek a szőlők, ahogy nyúlnak a gyökerek, úgy érezhető jobban és jobban a mi kis „hegyünk” sajátos ásványossága.

 

 

Mindent kézzel, a megfelelő pillanatban

Legalább két héttel a csendesborok előtt szüreteljük a pezsgőnek valót. A talaj után ez a következő kulcs. Naponta mintázunk, préselünk, méregetünk, kóstolunk, mert itt egy-egy nap is számíthat és utána sorról-sorra, a megfelelő pillanatban válogatjuk ki kézzel a pezsgőbe szánt fürtöket. Analízis, táblázat „s” jó döntések. Ez a titka ennek a szakasznak.

 

  

“Nincs tétovázás. A pezsgő egy ilyen ital."

Minden fürt gyorsan, egészben kerül a présbe, a legtávolabbi szőlő is 200 méteren belülről érkezik nálunk. Ez a titka a friss, üde, izgalmas alapbornak, majd azután a komplex ízű pezsgőnek. A prés alig dolgozik, a frakciókat elválasztjuk, csak az egészséges fürtökből és a legjobb mustrészekből készülhet pezsgő-alapbor. Utána sincs teketóriázás, tétovázás, a pezsgő egy ilyen ital. Hűtés, megfelelő champagne-i élesztő, egészséges, hibátlan erjesztés a kulcsa mindennek.

 

Iskolapadból a pezsgőpincébe

Minden szempontból az elején vagyunk. Én még az iskolapadból csöppentem ide – pincemestert kerestek, megkérdezték a biotechnika professzoromat s ő szerencsémre csak egy embert ajánlott ide. Szóval pincemunkásként kezdtem, pincemester, borász majd szőlész-borász lettem. Amikor jöttem, mindenki idősebb volt nálam. A legnehezebb talán a hatvan éves kárászteleki asszonyokkal volt elfogadtatnom, hogy mostantól akkor másképpen metszünk, máskor szüretelünk. De nem csak ezért mondom, hogy az elején vagyunk: hanem mert keressük a kárászteleki pezsgőstílust. Champagne-ban kóstolunk, pincét látogatunk, beszélgetünk. Itthon kóstoljuk a mások- és a saját pezsgőinket. Gondolkodunk, elemzünk, tanulunk. Ebben is szerencsém volt: a champagne őshazájában is találtam olyan barátokat, akik nem titkolóztak, mint ez arrafelé szokás, hanem őszintén meséltek, tanítottak. Szóval keressük a stílust, na, és ebben nagyon nagy örömünket leljük a pincét alapító és az itt dolgozó kollégákkal.

 

 

“Együtt fejlődtem a kárászteleki pezsgővel.”

Eleinte nagyon nehéz volt a szovátai líceum és a marosvásárhelyi egyetem után egy apró faluban, egyedül. Ma nem tudom elképzelni, hogy egyszer el kellene hagynom ezt a helyet. Azt mondják, húsz éve nem illeszkedett ide be úgy senki mint én. Ezt nem tudom, de az biztos, hogy én nagyon szeretek itt. Nagyon fiatalon kerültem ide, úgyhogy együtt értem, fejlődtem a kárászteleki pezsgővel. Az benne a legszebb, hogy sokkal több kísérletezési, gondolkodási, tervezési lehetőséget ad a buborék, mint a csöndes borok. A megoldások itala. Ha gondos gazda vagy, ha eleget gondolkodsz, kísérletezel, keresed a megoldásokat, akkor meghálálja. Egyre elegánsabb lesz, egyre komplexebb, hosszabb. Most ezen dolgozunk a csapattal. Foglalkoztat a hordós érlelésű alapbor, egy kis almasavbontás, a hosszabb érlelés lehetősége, és persze a megfelelő cuvée és dosage elérése. Édesapám villanyszerelő volt, édesanyám asztalos. Gyakorlatilag egy műhelyben nőtem fel a Székelyföldön. Amikor ideköltöztem, előbb rendeztem be a műhelyem, mint a lakásom. Mindig bütykölök, csinálok valamit. fémmel, fával, szőlővel, préssel, esztergával. Az izgat, hogy valamiből valami újat létrehozzak és a pezsgő ehhez fantasztikus alapanyag. Az egyetlen baja, hogy háromévente tudod ellenőrizni, milyen munkát végeztél.

 

Kárásztelekről Londonba

Októberben a Pezsgő Világbajnokságon kategóriájában (Rising Star, Best in Class) aranyérmes lett a Carassia Blanc de Blancs. Fantasztikus élmény volt kint állni a csapattal Londonban és átvenni az aranyérmét. Kreinbacherék mellett mi voltunk a másik magyar pince a színpadon. Felemelő, felejthetetlen s nagyon remélem, hogy nem megismételhetetlen élmény volt.