Az olaszrizling – Segít megőrizni az optimizmust

Két éve vettük észre először, hogy más szemmel nézünk az olaszrizlingre. Mint egy régi, hűséges barátra, akit évek óta ismerünk, akiben bízunk, akire mindig számíthatunk – és akiről egyszer csak kiderül, hogy mégsem ismerjük annyira. Okoz egy-két nagy meglepetést, mondjuk ír egy sikeres regényt, ami ráadásul jó is. De annyira, hogy talán az irodalmi Nobel-díj is benne van. Persze csak úgy tizenöt-húsz év múlva. A 2015-ös és 2016-os borok alapján ilyen most számunkra az olaszrizling. 

Eddig is szerettük és becsültük, de mostanában többször felülírta a róla alkotott eddigi véleményünket. Kíváncsiak lettünk, hogy látják ezt azok, akik még jobban ismerik, ezért nekivágtunk a Balaton-felvidéknek (mégiscsak ott a legjellemzőbb a fajta), és megkérdeztünk öt borászt, mit gondolnak ők a rizlingről. Figula Mihállyal, Ruppert Mártonnal, Szászi Endrével, Laposa Zsófiával és Jásdi Istvánnal beszélgettünk.

 

Figula Mihály

„Képes a nagy áttörésre és Magyarország fehérboraként külföldön is elismerésre számíthat”
Figula Misi hat dűlőből való hatféle olaszrizlingje nagyban hozzájárult ahhoz, hogy megváltozzon bennünk a rizlingekről alkotott kép. A hat rizling közül a Sóskút idén egyedüli olaszrizlingként lett aranyérmes a világ egyik legrangosabb borversenyén, a párizsi Vinalies Internationales-en. Figuláéknál Füreden járva ezt a bort kóstoltuk újra – az új, 2016-os rizling mellett.

„Komolyan vesszük az olaszrizlinget. Nagy értéke, hogy az évjárat és a termőhely tükre egyszerre, a legkisebb egységet is jól bemutatja. Azt mondták rá régebben, hogy „a szegényember szőlője”, mert gyengébb körülmények között, sőt a rossz években is finom, jó bort ad. Éppen emiatt telepítették a szocializmus idején is, ezért ilyen elterjedt. De miért lenne ez baj? Az, hogy a rizlingből a polc „alja” is jó, ezt értékelnünk kellene. Nekem nem úgy alap, mint a standard borok, hanem úgy, hogy alapigazság. Ugyanakkor, ha mondani kell egy olyan bort, ami szerintem képes a nagy áttörésre és Magyarország fehérboraként külföldön is elismerésre számíthat, én – a furmint mellett – az olaszrizlinget mondanám (zárójelben, harmadikként meg a hárslevelűt).

 

A rizlinggel el lehet játszani azt, amit a franciák: falubor, dűlősbor, parcellaszint. Mi a dűlőn belüli különbségeket is próbáljuk figyelni, nézni, szalagozni. A tőkék rétegvize is egyedivé teszi mindegyiket. A Sóskútnál például a 30-40 éves gyökerek 5-6 méter mélyről veszik a vizet. A gyenge évjáratokban is segít az optimizmust megőrizni. De nagy rizling ritkán van. Nyugodt nyár, szép hosszú ősz, október végi szüret kell hozzá.”

Ruppert Márton – Martinus

„Miért az olaszrizling? Van benne valami kedvesség, ami nekem például a rajnaiból hiányzik…”

Amikor a Gilvesy Pincészet borásza a mészkő alapú Tagyon-hegyi kis saját ültetvényén is borkészítésbe fogott, egyértelmű volt számára, hogy az olaszrizlinget választja, a fajta ugyanis Ruppert Marci szívügye. A látogatásunkkor épp 5 napja került palackba a második évjárat, a 2016-os Martinus Olaszrizling.

„Miért az olaszrizling? Számomra nem is volt kérdés, hogy az legyen. Rossz évjáratban is kiszámítható, gazdaságos… és van benne valami kedvesség, ami nekem például a rajnaiból hiányzik. De a talajhoz is illik, ami itt mészkő dolomit, ettől valahogy vastagabbak a borok, mint a Szent György-hegyen. A Tóhely-dűlő nem túl napos, szeles, hűvös. Korábban tsz-es terület volt, függönyös művelésben akár 5-6 kg is termett egy tőkén, pedig az egy kiló körüli az ideális mennyiség. Az én szőlőm 2013-as, 2008-as telepítés. Idén már hajtásválogatva műveltük, kis tételekben készült. A 2015-ös Rob (Gilvesy) szerint zsírosabb, ez a ’16-os komolyabb, vastagabb lesz, egy kis citrusossággal. Szeretnék még jobban fókuszálni a termőhelyre, az is fontos, hogy spontán készüljön. Egy 20 hektós hordó talán jó lenne… Hogy lesz-e, lehet-e komolyabb rizling belőle? Talán… sok szép példa van rá, a kedvenceim, a Figula és a Györgykovács rizlingek.”

 

Szászi Endre

„Az olaszrizling vidám fajta. Számomra nemcsak a nevében, de a borban is benne van az olaszos életvidámság.”

Noha Szászi Endre édesapja borász volt, és ő maga is annak tanult, először vinotékát nyitott a szigligeti vár tövében és csak jóval később, 2000-ben kezdődött a saját borok története. A hegymagasi pince azóta sem lett sokkal nagyobb, de bio-rizlingjeinek a híre annál inkább. Badacsonyi, Szigligeti és Szent György-hegyi rizlingjei a területek eltérő karakterét, egyedi jellegét hangsúlyozzák. „Minden évben elkészülnek, mindegyik más, mindenkinek más a favoritja. Azért lehet olyan változatos, mert nagyon meghatározza a hely, ahol terem. Jobban, mint más fajtákat. A 2016-os spontán erjesztésű Szent György-hegyiből sokkal kevesebb lett, mint az előző évben, a július 13-i jégverés miatt. De nekem most ez a kedvencem, az etalon. Virgonc, friss, az illata is zöld…

Látszólag sok az olaszrizling, de még sincs elég belőle. Az én 18 hektáramból 8 hektáron az terem, és még vásárolni is szoktam hozzá. Nemcsak a pincémben, de az országban sincs annyi, amennyiből lehetne exportálni, mert még itthon elfogynak. Sok 2015-ös rizlinget kóstoltunk most együtt más borászokkal, szerte az országból, és egyöntetű a vélemény, hogy sokkal izgalmasabbak, mint korábban.”

 

Kabócás a nyári napfordulóra

A magyar olaszrizling újkori történetének egyik legendája a Szászi Kabócás olaszrizling. Az utoljára 2007-ben palackozott rizlingből még néhány palackot rejtegetnek a gyűjtők és rajongók, de a legtöbben csak hírből ismerjük. A szigligeti terület hivatalosan nem számít dűlőnek, de rengeteg rajta a mediterrán életérzést felhangosító névadó, a kabóca. A talaj ásványokban és olivinkristályban gazdag, porózus, így a gyökérsavak* hamarabb veszik fel az ásványanyagokat. „9 év után most újra lesz Kabócásom. A nyári napfordulókor kerül majd ki a pincéből a 2016-os 800 palackja. Hosszú ideig elfektethető lesz, akár 10 évet is aláírok.”

*A növények gyökere által termelt gyökérsavak oldják a kőzetek anyagait a talajban. A vízzel felvett ásványi anyagok egy része a növények, így a szőlő sejtjeiben is felhalmozódik

Laposa Zsófia

„Az olaszrizling minden lehet”

Laposa Zsófi, a Laposa borászat családi triumvirátusának (apa, fia és lánya) legfiatalabb tagja. Ahogy ő fogalmaz, „a családban már másfél generációváltás volt”, ugyanis az édesapjától a bátyja, ő pedig a bátyjától vette át a borok készítését az évek alatt 30 hektárosra nőtt birtokon.

 

„Régebben mostoha fajta volt, pedig nagyon jól illik a magyar adottságokhoz. Meghálálja a gondoskodást, amit egyébként megkíván. De azt gondolom, még nem fedeztük fel igazán. A szürkebarát könnyű bor, a kéknyelű meg komoly. Az olaszrizling meg minden lehet. Nálunk a legnagyobb területen rizling terem. Hétféle rizlingünk van forgalomban és nem is akarunk kevesebbet. Most van egy 2015-ös amforás olaszrizlingem is.” – teszi hozzá Zsófi– „Egyelőre egyszeri kísérlet ez, azért készült, mert ajándékba kaptam a bátyámtól egy amforát. Szerintem az országban hiányzik az a generációról generációra öröklődő tudás, ami a különleges vagy csúcskategóriájú olaszrizlingek elkészüléséhez kellene. Majd talán eljön ennek is az ideje, de ahhoz kell tizenöt-húsz év.

Ha külföldön befutna a fajta, itt is lehetne csúcskategória. Most inkább klasszikus az olaszrizling kínálatunk, mert ezeket a borokat isszuk szívesen mi magunk is, és mert azt gondoljuk, ezekből is sokat lehet tanulni. Fontos nekünk a rizling, hiszünk benne, ezért vannak új telepítések is, 6 hektárt vettünk meg másfél év alatt, oda is olaszrizling kerül. Jól kell tudni szüretelni. Ahhoz, hogy megmaradjanak a jó savak, el kell találni a tökéletes időpontot. Mi az olaszrizlinget két hónapon keresztül szüreteljük. De nem hiszek a nagy receptekben. Minden évjárat más és más, rengeteg minden változhat. Ahhoz, hogy évről évre hasonló legyen a stílusa ugyanannak a bornak, teljesen mást kell csinálni egyik évben, mint a másikban.”

Jásdi István

„Fontos, hogy a csopaki karakter benne legyen minden boromban”
Jásdi István legismertebb bora, a Csopaki rizling egy klasszikus olaszrizling. Mostantól mégis csak „Jásdi Csopaki” a neve, részben, mert mindenki így emlegeti, de azért is, mert pár százalék furmintot is tartalmaz. Ez utóbbit inkább fűszernek tartja, a termőhelyről többet mond el a rizling – halljuk újra a Csopaki Kódex egyik alapító atyjától, Jásdi Istvántól is.

 

Csopaki Kódex a rizling felemeléséért

A Kódex egy független eredetvédelmi és védjegyoltalmi rendszer, mely kifejezetten Csopak hagyományos fajtájára, az olaszrizlingre fókuszál. A fajta iránt elkötelezett csopaki borászok átlátható, egyszerűnek tűnő és konkrét szabályokat hoztak. (Például: tilos a műtrágya, a rovarölő és a gyomirtószer használata; legyen 12-13 % között az alkoholtartalom; 1,5 kg a maximális tőketerhelés; minimum 5,5 g/l sav; maximum 4 g/l cukor). „2012 volt az első kódexes év. Azóta többször is felmerült, hogy változtassuk meg a szabályokat. De én mindig azt mondom, hogy ne. Inkább nem lesz kódexes bor, ha abban az évben nem tudom betartani. Számomra a csopaki olaszrizling az itteni talaj ásványossága miatt karakteresebb, tartalmasabb, mint a bárhol máshol készülő olaszrizlingek. Ez magasabb alkoholfokkal is jár, de a keleti lejtőkön nem olyan alkoholos a bor. A felmelegedés hatására egyébként is felértékelődtek a hűvösebb lejtők, és előbbre jött a szüret. Az elmúlt húsz évben egyre korábban kezdődik, persze nem csak Csopakon, mindenütt.”

 

Rizling-lépcső a menüsorhoz

„Minden nyári vacsora jó alkalom a borivásra. De átalakultak az étkezési szokások, ma könnyebb, kevésbé zsíros ételeket fogyasztunk. Azok a borok illenek ezekhez az ételekhez, amelyek nem olyan testesek, nehezek.

A pincészetnél a rizling-választékunk tulajdonképpen egy rizling-lépcső, minden fogáshoz találunk hozzáillőt. De nem csak az ételek vagy az egyéni ízlés számít. Megfigyeltem, hogy egyes nemzetek ízlése is más-más, az osztrákok például legjobban a Lőczedombit szeretik. A Siralomvágó megosztó rizling, azt kevesen bírják, de én ezt nem bánom.

 

„Mikor a rizlinggel is baj lesz Magyarországon, én már nem akarok élni.” – írta Márai Sándor. Ha most élne, az olaszrizling miatt nem kellene aggódnia. Olyan sok jó rizling készül az országban, de a határokon túl is, hogy nem állunk meg itt, legközelebb folytatjuk az olaszrizling megfejtését.