Balassa István – Tokaj

 „Hét szamorodnim lesz 17-ből. Ilyet még úgysem csinált senki.”

Rendhagyó helyen, Tokaj határában, a főút mellett találkozunk. „Gondoltam megmutatom nektek, ez az új projektem”- kezdi István. Fényes padló, körben erjesztőtartályok, patyolat tisztaság, erős illatok. Nem, ez még mindig nem István pincéje. Oda nem ilyen egyszerű bejutni. Egy sörfőzdében állunk, éppen próbafőzések zajlanak, komlót és malátát rágunk. István keveset mesél, de nem is időzünk sokat, végül is borok miatt jöttünk. Platóra ülünk, indulunk István szabadtéri irodájába, a Szent-Tamásra.

 

2017
Lelkes vagyok. Élénk borokat adott az évjárat, komoly illataink vannak. Az persze nagy kérdés, hogy meddig maradnak velünk ezek az illatok, de a savösszetételt nézve, hosszú életű borok lesznek. Az édeseknél pedig van pár 2003-at idéző reflex mind aszúban, mind szamorodniban.
Nyolc dűlős szárazbor, egy kései szüret, hét szamorodni és két aszú, amit 17-ben készítettem.
Ha édes borról beszélünk, akkor egyértelműen a Betsek dűlőt választanám. Viszont a jelenlegi tudásom szerint, a Szent Tamásnál egyik dűlő sem tud többet szárazban. 

 

A pincéről szóló korábbi körképeink itt olvashatók:

Tokaj 2016 évjáratkörkép >>> 

Tokaj 2015 évjáratkörkép >>> 

Tokaj 2013 évjáratkörkép >>> 

Tokaj 2012 évjáratkörkép >>> 

Tokaj 2011 évjáratkörkép >>>