Bestillo – Boldog. Kő. Vár.

Móni, Gábor, Klári és Zsolt. Két házaspár, négy jóbarát. Hárman Boldogkőváraljáról, Klári a Balaton partjáról. Mindig együtt a suliban, hétvégén a festői szépségű várban. „Volt egy barátunk, aki a vár tövébe felhúzott egy lakókocsit és egy büfét üzemeltetett benne. Szerintem mi hárman tartottuk el. A Bestillo-t 2003-ban kezdtük, azóta volt, hogy százszor megbántuk. Mostanra viszont mindenki hazaérkezett” – meséli Móni, aki korábban tanácsadóként dolgozott. Klári a második ember volt egy amerikai cégnél, Zsolt értékpapír-igazgató, Gábor pedig épületgépész. Ma ők négyen a Bestillo pálinka.

Gábor: Amikor gyümölcsöt veszünk, nem áruljuk el, hogy pálinkához lesz. Kis ládában jön minden, étkezési minőségben. Sokszor bolondnak nézne a termelő, ha tudná, hogy pálinka lesz belőle. A legjobbat válogatjuk, és ezt nem mindig értik meg a gazdák. Nem a földről szüretelünk, hanem a fáról, tökéletesen egészséges és érett gyümölcsöt. Minden gyümölcsöt kimagozunk a válogatás és mosás után. Legjobban a kajszi izgat, azzal szeretek dolgozni is itt, a gönci barack hazájában. Ha kell, többször megyünk végig a sorok között. Az itteni kajszit például 8-10 egymás utáni szüretből gyűjtjük. Válogatunk, mint a szőlőt.

Móni: De nem csak ebben hasonlít a pálinka a szőlőre és a borra. Meggyőződésünk, hogy a mi hegyes-dombos vidékünkön izgalmasabb például a kajszi, mint a laposról szüretelt gyümölcs. Egy átlagember – amilyen én is vagyok – örül, ha meg tudja mondani, milyen gyümölcs került a poharába. Gábor, aki főzi, „kicsit” többet érez, például mutat egy poharat: nézd, lepotica szilvát főztem ma, tiszta ibolya az illata. Tényleg benne van, de magamtól fel nem ismerném.

Klári: És akkor itt jönnek Gábor új „gyerekei”. Most leginkább a szilva. Ő válogatja össze a gyümölcsöt a környékbeli gazdáktól a Zempléntől a Bodrogközig. A pálinkáink egy része fajtán belül is cuvée: többféle gönci barackból és szilvából házasít Gábor. 2016-ban olyan jó volt a szilva, hogy Gábor karácsonyra egy szilvaválogatást is tervez: hat fajtából készül a mi nagy házasításunk, fajtánként cefrézve, külön-külön lepárolva. És ha már muskotályos szilva, akkor ott volt a muskotályos szőlő is. Gábor ezekből egy Szőlőszilvát is házasított, amely október közepén kerül palackba.

Zsolt: 50 embernek adunk munkát a szedéskor, 8-nak pedig egész évben. Idén tizenkétszer permeteztünk, de nem vegyszerrel. Immunerősítő szerekkel fújunk, hogy szép legyen a termés. A penyigei szilva például a Tisza árteréből jön, a vadcseresznyét az erdőből gyűjti egy gyógynövényes ember. Mi kimagozzuk és ő elviszi a magokat fajtamentéshez, nemesítéshez. Egyetlen mag sem törhet meg, mert megkeseredne a pálinka. A jó pálinka tiszta, fűszeres és gyümölcsös. Olyan, mint amiből főzték. Emlékeket ébreszt. A nyarat, a gyermekkort, a Tisza-partot, vagy a falu főutcáján sorakozó szilva- és meggyfákat.

 

 

További fotókért kattintson a lapzható galériára >>>