Champagne régiók

Champagne borrégióra, a pezsgővilág Mekkájára általában egységként tekintünk. Adottságai – a hűvös klíma és a mészkővonulat, amely átszeli a borvidéket – a világon egyedülálló terroirt eredményeznek, és ideálisak pezsgőalapbor készítéséhez. Bár kevés szó esik róla, még Champagne-on belül is találunk alrégiókat, egymástól olykor merőben eltérő tulajdonságokkal, stílusokkal. Összeszedtük az öt alrégió legfontosabb jellemzőit.

Vallée de la Marne

/vállé dö lá márn/

A pinot meunier csúcstartó

 

A Marne folyó völgyében 100 km hosszan, kelet-nyugati irányban elnyúló borvidék az öt közül a legnagyobb. 2 grand cru mellett számos premier cru falu otthona, többek között Hautvillers-é, ahol a champagne-készítést számos ponton fejlesztő Dom Pérignon élt és dolgozott. A legmenőbb területek Épernay környékén vannak, és a mészkő jelenlétének arányát követi: minél több, annál értékesebb. 7 km-re van például Mareuil-sur-Ay is, a Billecart-Salmon otthona.

Egész Champagne-ban ezen a borvidéken találhatók a legjobb pinot meunier ültetvények, de a területek nagyságát és arányát nézve is ő a csúcstartó (60% felett). Igaz, a „mönié” fineszben még mindig háttérbe szorul a két szupersztár (chardonnay és pinot noir) mögött, a népszerűségi trend mégis változóban van. A borvidéken minél nyugatabbra autózunk, annál több kísérletezőkedvvel találkozunk. Egyre többen jelennek meg 100% meunier champagne-nyal, évjáratos, vagy dűlőszelektált változatokkal. A borvidék „hosszú”, éghajlatát óceáni és szárazföldi hatások egyaránt érik. Hűvösebb klímájával az érlelési idő hosszabb, szépen elnyúló, ami kedvez az aroma és zamat képződésnek.

Egy Valleé de la Marne alapanyag általában vitális, fiatalos, illatozó. Frissességet, dinamikát hoz a házasításba.

 

Côte des Blancs

/kot dé blan/

Mészkő és chardonnay

 

Côte des Blancs talán a legideálisabb alrégiója Champagne borvidéknek: gyakorlatilag egy hosszan nyúló keleti fekvésű domboldal. A szőlő a reggeli napsütésben kiválóan be tud érni, de a forróbb nyári napokon nem veszélyezteti a déli, délutáni napsütés, nem fog túlérni a szőlő. Côte des Blancs – azaz ’fehér part’ nevét a könnyen felismerhető mészkőben gazdag dombjairól kapta. Itt a mészkő a legdominánsabb a borvidéken belül, olykor csak egy nagyon vékony feltalaj alatt, mélyen a földben szinte csak ez található. Kedvező hatásai a szőlőre: megtartja és visszaveri a hőt, amely segít a szőlő érésében, jó vízelvezető, így ezen a csapadékos borvidéken sem tud ebből kialakulni komolyabb kár, illetve a bor végső ízét ásványos jegyekkel gazdagítja. Utóbbira a legalkalmasabb szőlőfajta Champagne-ban a chardonnay. Nem is véletlen, ennek az alrégiónak 97%-a chardonnay-val van ültetve. Nem ritka ebben az alrégióban a Blanc de Blancs elnevezés, amely arra utal – fehér pezsgő, fehér fajtából készítve. Champagne 17 grand cru falvából 6 itt található, így nem meglepő, szinte bármely prestige cuvée esetében a chardonnay ebből a régióból származik.

 

Côte de Sézannes

/kot dö szézan/

Agyag és chardonnay

 

Bár a térképen első látszatra úgy tűnik, mintha ez a borvidék a Côte des Blancs egyenesági déli leszármazottja lenne, sőt 64%-nyi chardonnay uralkodásával még rá is erősít erre a képre, ám a hasonlóságok itt véget is érnek. A két borvidéket egy lápos, ingoványos terület választja el egymástól. Côte des Blancs grand cru-kel teletűzdelt csillogása mellett Sézannes-nak alacsonyabb presztízs jut, ami viszont színes játéktere a champagne-izgalmat keresőknek (vö.: Côte des Bar). Az erdők és lápok miatt Sézannes klímája nedves, mészkő alig-alig, agyagban viszont nagyon is gazdag. E kettős hatás eredményezi az itteni chardonnay-k széles, telt, gazdag karakterét. A szőlő itt hamarabb érik, savai kerekebbek, ízei teltebbek és jóval gyümölcsösebbek, mint az északi szomszédé. A chardonnay után legnagyobb területen (20%) pinot meunier-t találunk, amiből gyakran rozé alapanyag készül.

 

Montagne de Reims

/montány dö reimsz/

Grand cru, premier cru, pinot noir

 

Champagne legészakibb alrégiója és alighanem a leghíresebb is, hiszen több grand cru falu helyezkedik el itt, mint az összes többi alrégióban együtt, továbbá itt található Champagne szíve, Reims is – egy festői szépségű kis város Michelin csillagos éttermekkel, és rengeteg nagy pezsgőház székhelyével. Reimsben található többek között a Veuve Clicquot és a Piper Heidsieck, mindkét ház esetében a domináns szőlőfajta a pinot noir, ami ízben bogyós gyümölcsöket, valamint savakat, struktúrát hoz a pezsgőbe. Montagne de Reims talaja rendkívül sokszínű, de leginkább a mészkő és agyag a domináns – Burgundiához hasonlóan a pinot noir Champagne-ban is az agyagos, márgás területeken érzi jól magát. Montagne de Reimsben 60%-ban van jelen a szőlőfajta. Champagne legészakibb területeként nagy veszélyt jelent a fagy, így szinte kizárólag déli fekvésű dűlőkre ültetnek, hogy a lehető legtöbb napfényt kapják az ültetvények. Az alrégión belül kiemelkedik a Reimstől délre fekvő hegyet körülölelő Grande Montagne de Reims, itt található mind a 9 Montagne de Reimsi grand cru, és megannyi premier cru terület.

 

Côte des Bar

/kot dé bár/

A meglepetések hazája

 

Champagne legdélebbi területeként (Reimstől közel 2 óra autóval) egészen más profillal rendelkezik a többi alrégiótól. Ugyan itt is a pinot noir a domináns fajta (86%), viszont klímáját, talajszerkezetét tekintve egészen egyedülálló. Itt – a burgundiai Chablis-hoz hasonlóan – Kimmeridge-i márga alkotja a talajt. Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy miért nem chardonnay-val foglalkoznak. Erre két válasz is van: régión belül ez a legmelegebb terület, így elsősorban a kékszőlőnek kedvez, illetve már a rómaiak is a pinot noir egy ősével foglalkoztak errefelé.

Az alrégió egészen a kétezres évekig leginkább szőlészettel foglalkozott, és a nagy házak vásárolták fel az itteni alapanyagot, hogy ezáltal legyen még összetettebb az ízviláguk: pl.: a Piper Heidsieck ötvözi a reimsi és az itteni pinot noirt. A kétezres évek elején a helyi családi borászatok egy része is elkezdett saját pezsgőt készíteni. Azokat a pezsgőket, amelyek egy ház saját szőlőiből készülnek, grower champagne-oknak nevezzük. Mivel ezek a borászatok nem rendelkeznek sok reserve borral, a legtöbb pezsgő egy évjáratból származik, nagyon gyakoriak a dűlőszelektált tételek, és olyan fajták is előtérbe kerülnek, amelyekről sokan nem is tudják, hogy Champagne-ban engedélyezettek pl. pinot blanc, arbane, petit meslier. De gyakran hordós érlelést is kapnak az alapborok. Könnyen bele lehet futni egy tökéletes évjárat dűlőszelektált, fahordós érlelésű Blanc de Blancs-jába, amely olyan fajtákból készült, amelyekről még nem is hallottunk – mindezt nagyon limitált számban. Így érthető, hogy a korábban háttérbe szoruló terület miért lett több, mint izgalmas mára. Alakult itt továbbá három falu összefogásából olyan apelláció, amely kizárólag rozé champagne-t készít. A terület 86%-át pinot noir fedi, de olyan falva is van, ahol 100%-ban chardonnay-val foglalkoznak. Côte des Bar tehát a meglepetések, úttörő gondolatok hazája lett Champagne-on belül, mindezt fenntartható szőlőskertekből, családi pincéktől.