Dél-Afrika – Óvilág az Újvilágban

Boros pohárral a kézben hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy az Óvilág-Újvilág felosztás nem Robert Parker, hanem Amerigo Vespucci fejéből pattant ki, és ahogyan mi használjuk, az igencsak eltérő az eredeti értelmezéstől. Az egyik fontos különbség, hogy míg földrajzilag Afrika egésze az Óvilághoz tartozik, borrajzilag viszont Dél-Afrika Kaliforniával, Ausztráliával és Chilével határos. A borvilágban ráadásul szinte látható tempóban közelednek egymáshoz a kontinensek, és az Óvilág-Újvilág távolság talán sehol nem zsugorodik gyorsabban, mint itt.

Az elmúlt évtized legsikeresebb újvilági országa Új-Zéland volt. A jelek szerint a következőé Dél-Afrika lesz. Az újvilági precizitás találkozása az izgalmas rhone-i fajtákkal és az alacsony költségekkel nyerő kombinációnak tűnik.

Történelem

A dél-afrikai szőlőtermesztés tiszteletreméltó múltra tekinthet vissza (a szimbolikus origó 1659), ám az elmúlt 150 évben legalább kétszer kellett nulláról újrakezdeniük. Az egyik csapás az Európát is térdre kényszerítő filoxéra volt, amire a bőtermésű cinsault elterjesztésével reagáltak. Nem volt okos döntés: ez rövid időn belül túltermelési válsághoz vezetett, és a szőlő jó része bor helyett párlatként végezte. A másik vészt maguk idézték a fejükre. Az apartheid rendszer ellen bevezetett nemzetközi embargók hatására Dél-Afrika elszigetelődött; a verseny hiánya, illetve a tudás- és a technológiai csere beszűkülése a minőség hanyatlását vonta maga után. Ráadásul, az ágazat jövedelmezősége is pengeélen táncolt, mivel a tömegesen jelentkező vírusos levélsodródás ellen nem tudtak külföldi, fertőzésmentes oltványokkal védekezni, így a terméskiesésen túl kénytelenek voltak a szőlőket 15-20 évenként újratelepíteni. Az apartheid rendszer 1991-es eltörlése a borászatban is teljes rendszerváltást hozott, és hatalmas energiákat szabadított fel. A mai sikerekért felelős borászatok zöme 1995 után jött létre.

 

A mediterrán fordulat

Az ezredfordulót követő években tehetséges, fiatal borászok egész sora „vonult ki” a Fokvárostól északra eső Swartlandbe. Ez hagyományosan Dél-Afrika éléskamrája, fő terménye a gabona, szőlőnek csak a nehezebben művelhető domboldalakon jutott hely, ami az ötletekben nem szűkölködő, ám tőkével alig rendelkező fiatal borászok kísérleti terepévé vált. 2011-ben megalapították a Független Swartlandi Gazdák (SIP) szövetséget, amelybe ma már nemzetközileg elismert pincék is tartoznak. Alapító okiratukban a mediterrán és a rhone-i fajtákra szavaztak, indexre tették például a cabernet-t és a chardonnay-t, valamint törekednek a beavatkozásmentességre. Swartland látványos sikere alapvetően alakította át a dél-afrikai borról kialakított képet és útmutatásként szolgál más borászatok számára is.

 

Középhatalom

Dél-Afrika a világ 8. legnagyobb bortermelője: az éves átlag nagyjából negyede a franciának és négyszerese a magyarnak. Művelt terület tekintetében a francia egyhatoda, a magyar kétszerese.

 

Éghajlat

Az Antarktisz felől érkező jeges tengeri áramlatoknak hála az éghajlat Spanyolországra, Dél-Franciaországra emlékeztet. A dél-afrikai borászat bölcsőjét jelentő Fokváros környékén 20%-kal magasabb az éves csapadékösszeg, mint Magyarországon, és még a nyáron félsivataggá változó Swartland esetében is csak 20%-kal alacsonyabb. A parti régiókat leszámítva a nyár forró és száraz, a tél viszont hideg, csapadékos és szeles, a hegyekben gyakori a havazás. A februári és márciusi szüreti hónapokban az átlaghőmérséklet eléri a 23 °C-ot. Az ezredforduló utáni telepítések a hűvősebb mikroklímájú területekre összpontosultak, déli kitettséggel (a déli féltekén az észak jelenti a melegebbet és a dél a hűvösebbet).

 

Fajták

Minden sikeres újvilági országnak van egy aduásza, amivel fölrajzolja magát a bortérképre. Ami Argentínának a malbec vagy Új-Zélandnak a sauvignon blanc, abból Dél-Afrikának kettő is lehetne, de per pillanat egy sincs. A legkézenfekvőbb jelölt a pinotage, a gond csak az, hogy a minősége is ritkán üti meg azt a szintet, amivel a nemzetközileg sikeres lehetne. A fehér jelölt, a chenin blanc kilátásai jóval kedvezőbbek: az alsópolctól a felsőig minden szinten állja a versenyt a legjobbakkal, ráadásul ütőképes áron. A kritikai közmegegyezés szerint a dél-afrikai chenin esélyei nem rosszabbak, mint az új-zélandi sauvignon blanc-é voltak 25 évvel ezelőtt.

 

Pinotage: a botcsinálta hős

A Stellenbosch Egyetem két professzorának, Peroldnak és Niehausnak köszönhető fajtából 1941-ben készült el az első kísérleti tétel. Nevében összevonták a pinot és az hermitage szavakat (ez utóbbi a cinsault helyben használatos neve). A rosszmájúak szerint, ha Perold kóstolta volna a pinotage-ból készült bort, saját kezűleg vágja ki a tőkéket. Miért ennyire megosztó? Az intenzív földes-gombás, medvecukros jegyeket nem genetikai rendellenesség okozza, hanem leginkább a csapadékhiányból adódó stressz, illetve a túl magas hőmérsékleten zajló erjedés. Mostanra sikerült megtalálni a „receptet”: most érező két pinotage-unk is ezt bizonyítja. A különleges jegyeknek köszönhetően pedig remekül párosítható ételekkel, például fűszeres grillhúsokkal.

 

Chenin blanc, a dél-afrikai legó

A chenin blanc a furminttal legkönnyebben összetéveszthető fajta, őshazája a Loire-völgy. Elterjedését eredetileg annak köszönhette, hogy bőségesen terem. A chenin a dél-afrikai legó: rengeteg van belőle, olcsó, és bármit ki lehet rakni belőle az édes boroktól a friss, gyümölcsös stíluson át a komplex terroirborokig. Csúcsminőséget elsősorban az öreg, bakművelésű tőkéktől lehet várni. Almás, mézes aromák, olajos korty, jellegében a chardonnay-hoz közelítő sav jellemzi, némi maradékcukor kimondottan jól áll neki. A mai dél-afrikai chenin blanc árértékben szinte verhetetlen.

  

Painted Wolf Wines

Az alapító, Jeremy Borg kalandos pályát futott be: séfként kezdte Kaliforniában, aztán kitanulta a borászkodást. Hazatérve szafarikat szervezett, majd 7 éven át a világhírű Fairview borászatnál dolgozott, végül egy tanácsadói periódust követően megalapította a Painted Wolfot. Az induló tőkét a „falka”: szőlészek, művészek, természetvédők, családtagok és egy dourói borászat közösen dobták össze. 

Kizárólag organikusan művelt területek termése, kis tételek, főleg pinotage és chenin blanc. Éves forgalmuk 4 %-át a névadó afrikai vadkutya megmentésére fordítják.

  

Reyneke

Johan Reyneke a dél-afrikai borászat egyik kultfigurája, övé az ország első biodinamikus borászata, 2004 óta Demeter-védjeggyel. A teljes önfenntartásra és újrahasznosításra törekvő 40 hektáros gazdaság háromnegyede szőlő, a maradékon tehenek és baromfik osztoznak, illetve búzát termesztenek a kenyerükhöz. Reyneke igazi csodabogár, filozófiát hallgatott, aztán pincérként dolgozott, majd a családi birtok átvétele előtt a De Toren borászatnál inaskodott. Második szerelméről, a szörfözésről egy pillanatra sem mondott le. A biodinamikus átállás után 5 év alatt tért vissza a tőkék életereje, ami aztán a 2010-es évjárattal a borokban is minőségi ugrással járt.

 

Jordan Wine Estate

A Jordan a központi borvidéken, Stellenboschban található, festői környezetben: a Tábla-hegy, a False-öböl és a Stellenbosch-hegység határolja. A geológus férj és a közgazdász feleség egy évtizednyi előkészület után ’93-ban készítette el a birtok első borát. A talaj a világ összes bortermő vidéke közül itt a legősibb: mállékony gránit, homokkő és agyagpala. A 100 hektáros birtokon fenntarthatóságra törekszenek, és nagy hangsúlyt fektetnek az eredeti növény- és állatvilág megőrzésére.

  

Cave de Pongrácz

Névadójuk, Gróf Pongrácz Dezső Budapesten szerzett mezőgazdasági diplomát. 1944-ben szovjet hadifogságba esett, és közel egy évtizedet töltött szibériai munkatáborokban. 1956-ban hagyta el Magyarországot, majd áttelepült Dél-Afrikába, ahol nagy karriert futott be: agronómusként, kutatóként és ágazati vezetőként döntő befolyást gyakorolt a borászat fejlődésére. Egy másik magyar, Dr. László Gyula kezdeményezésére a hagyományos eljárással készült dél-afrikai pezsgőket 1990 óta Méthode Cap Classique Pongrácznak nevezik. A számtalan díjjal elismert Pongrácz-pezsgők sikerüket leginkább az elegáns, kifinomult óvilági stílusnak köszönhetik. 

A termék 

  

Stellar Organics

A 2001-ben indult borászat a körzet független gazdáinak szőlőjét dolgozza fel. A legnagyobb organikus minősítéssel rendelkező borászat Dél-Afrikában, és az első, amely kénmentes borokat is forgalmaz. Emellett Fair Trade minősítésű, vagyis kiemelt figyelmet fordítanak a fenntartható gazdálkodásra és a dolgozóik jólétére. Az alapítvány révén a munkások 26%-ban tulajdonosok a pincészetben.