Füred-Csopak

Koncz Lili – Füred

 

Régóta ismerem az öreg Gellát, jó barátok vagyunk. Sok nyáron át tűrte hősiesen, hogy reggelente lovakkal baktassunk fel az oldalán, amiért hálás is vagyok, hiszen sehonnan sem lehet úgy nézni a Balatont, mint róla. Hűvösebb nyári napokon érdemes inkább sportcipőt húzni, és futva vagy gyalog „bevenni”. A felfele vezető utat Figula és Béla és Bandi hosszan elnyúló rendezett szőlősorai határolják. Füred felől felkanyarodunk Pécsely irányába, majd a buszforduló magasságában a jobbra nyíló keskeny földutat követjük. Onnan már egyértelmű lesz, mi a jó irány. A másik helyes irány Füredről a Belső-tó, amit a helyiek leginkább január-február magasságában, befagyva szeretnek. Nyáron a Balaton árnyékában valóban sokszor feledésbe merül szegény, pedig ideális túracélpont lehet. Az Apátság alatt elterülő vízfelület és környéke nem csak számunkra izgalmas: a hatalmas és csodaszép szürkemarhák mellett megszámlálhatatlan mennyiségű ürge cikázik, amerre csak a szem ellát. Füred felől érkezve a fő úton haladva a harmadik buszmegálló után jobbkanyarral érkezik a csoda.

 

Öreg-Gella: 46.992496, 17.794715

Belső-tó: 46.908220, 17.881652

 

Balaton-felvidék

Kovács Gergely – borászati kapcsolattartás

 

Van a Fekete-hegy. Alfa és omega. Védi a szőlőt északról, felfogja a tó jótékony melegét a déli oldalával. Egy ilyen hegy alatt csak csuda dolgok történhetnek – ilyen az, amikor Szabó Gyula kertjéből egy Káli Kövek Rezeda és a Frankie’s Food bodegájában befalt hamburger után felkapaszkodunk Köveskálról a Csere-kúti forráshoz. Nem lehet eltéveszteni: amikor még fontosak voltak a fontos dolgok, a környékbeliek öt jegenyenyárfát ültettek fölé tájékozódási pontként. Vize jéghideg és kristálytiszta, bögre is várja itt a szomjas utast. Ha pedig Gyuláék hamburgere után is éhesek maradtunk, tekerjünk Vászolyra. Már nem csak az ottani sajtért, de a Zománc Bisztrócska (oké, eredetileg Coop italbolt) piros fazékban tálalt fogásaiért is érdemes Jónás György és Szőke Zsolt új helyét meglátogatni.

 

Nagy-csere-kút forrás: 46.895974, 17.597208

Zománc Bisztrócska: 46.939475, 17.758940

 

Badacsony

Balla Marci – Batthyány

 

Gyulakeszi nem az a tipikus nyaralóhely, de aki a Balaton-felvidéken barangol, az Autós Pihenőben biztos megállt már egyszer-kétszer. A 77-es útról Tapolcánál letérve Gyulakeszi határában, a Kossuth utca legelején találjuk a kis büfét, ami ’92 óta dübörög. Szó szerint, mert itt alig-alig van üresjárat. A sláger itt nem a hekk és a lángos, sokkal inkább a velős piritós, a májas hurka, a csülök, a debreceni és ezek mindenféle variációja. Pihenés után jöhet a túra: Gyulakeszi felől egy kicsit hosszabb, a keleti oldalon a Káptalantótit Diszellel összekötő útról rövidebb mászással közelíthető meg a már lentről is varázslatosnak mondható felvidéki tanúhegyünk, a Csobánc. Akármerről megyünk is, sokat nem kell küzdeni a lenyűgöző látványért: mondhatnánk „jó ár-érték arányú” a hely. Mire mi felértünk, egy szemfülesebb csapat már betámadta a festői vár régi kürtőjét, ennek köszönhetően grillezés illata vegyült a mezei virágokéval. Néhány siklórepülős a méteres fűben pihente ki a mászás fáradalmait, talán az utolsó széllökésre várva mielőtt a nap narancssárgára festi a bazaltóriásokat. Mi pedig pont ezt vártuk. De ezt már nem lehet elmondani. Csak tudni róla, hogy van.

 

Autós Pihenő: 46.872120, 17.474686

Csobánci vár: 46.871255, 17.503806

 

Dél-Balaton

Kálmán Gábor – Pozsonyi út

 

Légli = bor. És a történet véget érne, ha nem lenne Légli kerámia Bogláron, ahol emberméretű boros

amforától a palacsintasütőig (!) sokminden készül agyagból. Az megvan, hogy létezik „gulyásos adagtál” és „kerámia paprikatartó”? Azt sem árt tudni, hogy a legjobb leves kerámiaedényben készül, nyílt tűzön. És hogy rá lehet tenni az elektromos főzőlapra is. Azt beszélik, vannak akik lecserélik a fémedény készletüket kerámiára. Tulajdonképpen Légli Attilánál szembesültünk a ténnyel, hogy a kerámia kortárs műfaj. Nem messze innen pedig: Csisztapuszta és fürdője, azoknak, akiknek a világ

vízben ázva kerek. A Balatontól alig 7 km-re fekvő fürdőt az ötvenes években, egy olaj-próbafúrás alatt fedezték fel, termálvize 42 fokos lázban ég az év minden napján, csak nekik. Mostanra kiépült, gödrök helyett öt medencével várja a meleg vízre vágyókat. Az M7-es autópályáról Fonyódnál kell letérni Lengyeltóti, majd Buzsák-Csisztapuszta felé. A fürdő előtti büfé- és üzletsoron van még egy hely, ahol érdemes megállni: Nusi nénié. Minden valamire való ország- és városrészen van egy Nusi néni, amelyiken nem, ott talán élet sincs. A mindenkori Nusi nénik alkotják a magyar gasztronómia tudatalattiját, mindenhol ott vannak, csak meg kell őket találni. Érdemes.

 

Légli: 46.733462, 17.672711

Csisztapuszta: 46.683989, 17.560881

 

Pannonhalma

Wágner Ádám – Lánchíd

 

Pannonhalmi fűszerkert és a ravazdi forrás. Számomra mindig nagy élmény Pannonhalmára látogatni. Külön kedvencem a fűszerkert, ahol a régi korok szerzetesei nagy gonddal termesztették és gyűjtötték a gyógyításhoz szükséges növényeket: az egykori ispotály mellett már 996-ban is kert volt. A növények egy részét lepárolják, olaj készül belőlük, illetve Reisch Elek 1734-es recepteskönyvének felhasználásával készítenek itt növényi szappanokat és kozmetikumokat. Az Arborétum a felüdülés, a kikapcsolódás helye, ezért mi sosem hagyjuk ki a fűszerkert melletti teázót, ahol a különböző növényekből készült gyógyteákat és frissítőket kóstolhatunk. Az Apátság felől autóval 6-7 perc, gyalog egy óra innen Ravazd, ahol a tatárok elől menekülő IV. Béla anno megpihent. Kitikkadtan szúrt kardjával a földbe, hogy vizet fakasszon, így a legenda, s a helyi forrás azóta őrzi a király emlékét. A bencések ebből palackozzák a neves Vis Vitalis vizet, melynek minden cseppje 17 ezer évet várt a felszín alatt arra, hogy meglássa a napot.

 

Pannonhalmi Fűszerkert: 47.551660, 17.766253

IV. Béla kút: 47.510894, 17.760388

 

Nagy-Somló

Nika Zsófi – kommunikáció

 

Ha Somló, akkor ásványosság a borokban – és bazalt mindenütt. Ahogy a Kreinbacher Pincészettől a hegy déli oldalán elindulunk felfelé a rendezett szőlősorok között az alacsony bazaltfalakkal szegélyezett úton, érdemes egészen a hegytetőig sétálni. A bazaltorgonák közé lépve-mászva a Kőkonyhában találjuk magunkat, ahol régen olykor tüzet gyújtottak, a füst pedig felfelé szállt, mint egy igazi konyhai kéményből, innen az elnevezés. Csak a vékony réseken láthatunk rá az egyedülálló

panorámára, felfelé pedig az orgonák által határolt szabad égre.

 

Kőkonyha: 47.142207, 17.372032

 

 

Tokaj

Alkonyi Kristóf – Hegyvidék

 

Aki járt már Hegyalján, biztos hallott a tarcali bányatóról, vagy legalább képet látott róla. Viszonylag híres, mégis kevesen látogatják borozgatást követően, mert eddig kicsit nehézkes volt rátalálni. Hogyan találjuk meg? Nemrég épült föl a Kikelet Pince és az ő Farkas-dűlőjük fölé magasodó Áldó Krisztus szobor, ahonnan szép időben leírhatatlan a panoráma. Ha oda felértünk, akkor már könnyen eldönthetjük, melyik a legszimpatikusabb útvonal. A bányató kristálytiszta vizű, fürödni tilos, de azért minden nyáron néhányan „véletlenül” beleesnek. Ha picit távolabb is elmerészkedünk a rengeteg kincset rejtő Tokajtól, érdemes a Hegyköz falvait is felkeresni: Kis-, Nagy- és Vágáshuta, mellett Széphalom és Füzérkomlós apró falvai is festőiek, kisgyerekkel pedig kihagyhatatlan az ország egyik legszebb kisvasútja a Pálházáról az eldugott Kőkapura közlekedő kis zöld vonat.

 

Bányató: 48.127197, 21.358999

 

Mátraalja

Kovács Gergely – borászati kapcsolattartás

 

Ha elindulunk a Mátrába, mindenkinek a Kékes vagy az Adrenalin Park ugrik be úticélként. Pedig ez a különleges vulkáni hegység rengeteg apró kincset rejt: ha délkeletre indulunk, már az Alföld fölé magasodó első apró csúcs, a Sár-hegy is „csúcs”. A szerpentin végén remetebarlang, a Szent Anna-kápolna és egy tó várja a kirándulót. Ha Nyugatra húz a szívünk, a Galya-tetőn Vass-Eysen Áron (többszörös Kinizsi 100-as túrázó) és Kovács Csaba építettek funkcionális és szemet gyönyörködtető kilátót. Innen csupán gyalog juthatunk el a legjobb zsíros kenyérről híres ágasvári turistaházhoz (autók kizárva), ha pedig innen a Zagyva felé ereszkedünk, a fallóskúti, majd a szentkúti Mária kegyhelyeken pihenhetünk meg. Július 3-án, Sarlós Boldogasszony ünnepén például szerelmesekkel telik meg a Szentkút mesebeli erdeje, de egy vasárnapi gregorián misén akár ateistaként is összefut az ember szemében a könny, olyan ereje van a helynek.

 

Mátraverebélyi Szentkút: 48.000487, 19.760742

Sár-hegy Szent Anna kápolna és tó: 47.795550, 19.965461

 

Eger

Pászthy Lajos – Kossuth tér

 

Egri lévén sokan kérdezik tőlem, hol egyenek egy jót ha a városban járnak. Elsőnek mindig a Zuzmó jut az eszembe: fiatalos, vagány – és nagyon finom. Lehetne „normál” szendvicset és burgert is enni, de a legizgalmasabb, hogy a Zuzmósok hihetetlen jó tépett húsos szendvicset varázsolnak a terasz mögé rejtett smokerből, ahol órákon át füstölik, sütik a húsokat. Könnyű megtalálni is: közvetlenül a vár kijáratánál, a Szendvics Vár régi helyén áll a terasz. Utána egy könnyű sétával elérhetünk a város melletti Nyerges-hegynél lévő kaptárkövekhez és barlanglakásokhoz, ahol még a ’70-es években is laktak családok.

 

Zuzmó: 47.902220, 20.380914

 

Szekszárd

Sámson Gergő – Pécs

 

Szekszárdtól egy ugrásra, a festői szálkai tavak mögött húzódik meg Grábóc. A ma már alig 200 lelkes település egykor magyarországi szerb ortodox központ volt. A szerzetesek a 16. században érkeztek Dalmáciából a törökök elől felmenekülve, és egészen a hetvenes évekig lakták a kolostort. Ma újra szerb apácák vették birtokba: ők gondozzák, és mutatják be a barokk stílusú, 18. századi műemlék templomot. Mindenképp érdemes megnézni a szerb templomot, a kolostort a mellette fekvő temetővel és a nemrég elkészült kilátót. Ha pedig elfáradva visszatérünk Szekszárdra, a legjobb frissítő vár: az 56-os út mellett A Kávé Háza, Tóth Sándor kávézója, ahol túlzás nélkül a világ egyik legjobb kávéját lehet inni. Ehhez kell az alapanyag, és az az elszántság, megalkuvás nélküli szakmaiság, amit Sándorék képviselnek. A kávé egyrészt az olasz Carraro manufaktúrából származik, másrészt saját pörkölés, Lucky Cap néven. Egyre több helyen lehet találkozni az ő kávéikkal, hogy mást ne mondjak, a pécsi belváros legjobb helyein. Ha Szekszárdon járok, ki nem hagynám – arról nem is beszélve, hogy 10-ből 9-szer itt még Sebestyén Csabival is összefutunk.

 

Grábóc: 46.287658, 18.610272

A Kávé Háza: 46.329669, 18.699190

 

Villány

Sámson Gergő – Pécs

 

Az 50 hektáros Ördögárok-dűlőt régen is a legjobbak közt tartották számon Villányban. De mivel a 28%-os lejtőkön nehéz volt művelni a szőlőt, a 20. század második felében elhagyták a területet. A 2000-es években a villányi szőlősgazdák példamutató öszefogásával sikerült megmozgatni 1 millió köbméter földet, és visszaállítani az Ördögárkot erdőművelésiből szőlőművelési ágba. A dűlő valóban különleges: dél felé nyitott katlan, ahol megreked a meleg levegő, a hideg viszont mindig lefolyik. (A magas hőösszegnek köszönhetően a fenolos érettséggel itt aztán nem szokott probléma lenni.) De hogy miért érdemes kimenni az Ördögárok tetejére? Mert aki itt lenéz, repülni akar a szőlősorok fölött.

 

Ördögárok: 45.868490, 18.419147