Itt a nyár: még több gin és két tonik

A hollandok nemzeti italától, a jenevertől hosszú út és pár száz év vezetett a világhírig. A gin rendkívül sokszínű: alappárlata minden esetben vodka, a készítés során felhasznált fűszerek, gyógynövények, gyümölcsök száma viszont kimeríthetetlen. Ha utólag adják őket a kész párlathoz, azzal meg is színezik az italt, ha lepárlás során az üstbe, akkor a kész gin színtelen marad. A lepárlások típusa, száma és ideje gyakorlatilag a kísérletezésre van bízva, akárcsak az érlelés, ahol még a hordóhasználat sem ritka. A fogyasztása pedig már tényleg csak rajtunk múlik: tisztán, fűszerekkel, gyümölcsökkel, koktélokban… a legnépszerűbb persze a gin-tonik. A tonikot – ami eredetileg kinin tartalmú szénsavas ital – a malária kezelésére használták és keserű íze miatt kevertek hozzá jellemzően gint.  

Tavaly nyáron annyira megszerettük a témát, hogy a folytatás nem is volt kérdés: most a meglévő választékunkat négy új dry ginnel és két tonikkal bővítjük

Gin szótár

American dry: Nemzeti öntudat szülte kategória, a London dry-hoz képest az egyetlen lényegi eltérés a készítésben a kicsivel magasabb alkoholfok (40%).

 

Jenever: A gin őse, ma is létező, eredetvédett kategória: csak Belgium, Hollandia és Franciaország néhány részén készülhet. A ginhez képest az alappárlatba más gabonapárlat is kerülhet a vodka mellett, de az aromavilág alapja itt is a boróka. Készítését és fogyasztását a németalföldi szabadságharcok során vették át az angolok a hollandoktól – majd alakították tovább.

 

London dry gin: Csak a lepárlás során adnak hozzá, kizárólag természetes ízesítőket, fűszereket. Alkoholtartalma legalább 37,5%. Jellemzője a citrusos, borókás frissesség.

 

Mediterrán gin: Nem hivatalos kategória; gazdag, vibráló, meleg, a mediterrán életszeretetet tükröző, vakmerő fűszerezésük ellenére behízelgő ginek.

 

Navy strength: A brit haditengerészet tradicionálisan 57,15% alkoholtartalomtól vette át a gineket, innen az elnevezés.

 

Small batch: Korlátozott, kis tétel.