Laposa Birtok – Apukánk világa

Május közepe van. Süt a nap. Fent ülünk a badacsonyi Öreghegy oldalában, alattunk a Zsófi és Bence által csak Isten meredekjének nevezett dűlő. Harsogó zöld minden, az öregtőkés olaszrizling csaknem három héttel előrébb tart, mint ilyentájt szokás. Forró bazalt, kék Balaton, magas élet. Péntek délelőtt van, a Laposa borteraszon teltház, mozdulni is alig lehet. A szinte deres poharakban Illatos, friss, furmint, rizlingek és házi szörp. Még az apró pince ajtajában is vendégek ülnek, alig férünk hozzá Zsófi hordóihoz és tartályaihoz. Ha Badacsony még csöndes is ilyenkor tavasszal, itt a hegyen pezseg az élet.

Zsófi: Feszes idén a tempó, mivel hihetetlenül berobbant a természet. Ráadásul a pincénket is kinőttük évekkel ezelőtt, így a Hableány helyén új feldolgozó és érlelő pince épül. Most is onnan jövünk Bencével, szakmailag és emberileg is fontos nekünk az a hely: három éve már megvásároltuk, amikor kiderült, hogy anyuék ott tartották az esküvőjüket, a nagymamánk pedig ott volt fűszercsemege pénztáros.

 

Bence: Igen. Anyuék családja törzsgyökeres badacsonyi, apu viszont tájépítészként jött ide és szeretett bele ebbe a vidékbe. No meg anyuba. Mi Zsófival kalandos úton növesztettünk gyökeret itt, a hegyen. A gyermekkori nyaralásokból mára életforma lett, nem is tudnánk máshol elképzelni az életünket. Én ’99-ben hagytam ott a fővárost, Keszthelyen tanultam tovább, Zsófi a Kertészeti Egyetemen végzett borászként és csak 2013-ban jött utánam, ekkor váltott le a „főborász” poszton.

 

Zs: Az első Laposa bort még apu készítette, igazi hétvégi borászként. Rajnai volt, 93-as. 2004-től Bazaltbor néven indult az igazi családi pince. Bence éveken át hívogatott haza, mivel akkoriban külföldön tanultam a borász mesterséget. Franciaországban majdnem ott is ragadtam, annyira megszerettem Burgundiát. Azóta sok minden megváltozott. Ma már Bencével ketten döntünk a borokról, azután én készítem el őket. A pincekulcs nálam van, és az év 320 napján jól működik a demokrácia. Szüretben nincs pardon, a fehér borokkal nem lehet viccelni. Kis helyen, két kis présen kell a legjobbat elkészítenem. Nagyon várom az új üzemet, mert ott sokkal több lehetőségem lesz kísérletezni, tanulni, megismerni. Most gyakran manufakturális körülmények között kell elkészítenem a borokat.

 

B: Igen, mára nagyjából elengedtem a borászkodást, megtaláltam a kihívást másban. Nagyon élveztem, amíg én csináltam, és csodálom, ahogy Zsófi dolgozik, én pedig egy lépéssel távolabbról próbálom összefogni azokat az értékeket, amit közösen megteremtettünk. Ilyen volt a Hableány, amely most átépül, hogy az étterem mellett a borászatunknak is új otthont adjon. Mellette a "frissTerasz" és ez a pince és étterem a hegyen. De Badacsonyban minden nap új kihívást találok. Most indítjuk újra Szeremley László barátommal a Szent Orbán éttermet. Nagyon büszke vagyok rá: a hegy legjobb helye volt, és most újra indítjuk. Nem újra gondoltuk, csak kifestettük, rendbe rakjuk és visszaadjuk a lendületét.

 

Zs: Na igen, a lendület. Nemsokára még egy motort begyújtunk. A szezonra hazatér a harmadik testvérünk is, Lilla. Megfűztük, hogy segítsen a kereskedelemben, hogy még több idő maradjon a szőlőre és a borra. Egyre több időt töltök a szőlőben. A lehető legtermészetesebben, de mérnöki pontossággal, szaktudással állunk a szőlőhöz. Ha be kell avatkoznunk, megtesszük, de csak akkor és csak ott, ahol és amennyivel feltétlenül szükséges. Most leginkább a takarónövények izgatnak, óriási lehetőséget látok abban, hogy a termést és az erjedést a talajtakaró növényekkel kondícionáljuk. A gyógyszerektől, kuratív irányból most mozdulunk el a megelőzés, a preventív védekezés felé. Egészséges butikborászat a cél, amelynek alapja a 30 hektáros termő szőlőnk. Régen kint van a rendszerből a gyomirtó, színes a talajművelésünk, bármilyen nehéz embert találni, kézzel válogatjuk a gyümölcsöt, mert olyan meredekek a területeink, hogy nem is tud rajtuk traktor dolgozni. A borkészítésre nincs recept. Ha tehetem, egészfürtben préselek a két kis présünkön, főleg a rajnait, de a többi fajtának is jól áll. Folyamatosan kísérletezem az erjesztésnél is: hol az élesztőkkel, hol azzal, hogy előszüretben beindított musttal oltom be a beérkező alapanyagot. A cél, hogy minden bor 2-3 különböző tételből „házasodjon” össze. Csak így lesz színes, sokízű a végeredmény.

 

B: Anyuék családjában mindig volt szőlő, de apa hétvégi hobbijából nőtte ki magát ez a történet. Ma már negyven ember dolgozik velünk, ennek fele a vendéglátásban. Rendszerben gondolkodunk a szőlőművelésben, a borkészítésben, a vendégfogadásban és az egész Balatonon, mint borvidéken egyaránt. Nagyon jó kollégáink vannak Badacsonyban, és nagyon jó borász barátaink a Balaton körül, akikkel öröm együtt gondolkodni, dolgozni. Idén a család is kiegészül, csak azt sajnáljuk, hogy apa nem lehet velünk, mert az egészsége nem engedi.

 

Zs: Ezért is készítettük el az Apukám Világa borunkat. Meg azért, mert amikor Bence kialakította boraink stílusát, apának kevésbé ízlettek a borok. Ő inkább a túlérettség, a magasabb alkohol, a rusztikusabb badacsonyi stílus kedvelője. Törekedtünk rá, hogy megszerettessük vele a mi modernebb vonalunkat, azután Bencével kitaláltuk neki az Apukám Világát, ami igazából apukánk világa lenne. Komplex, komoly bor volt a cél, a szokottnál kicsit érettebb szőlőből, hordós erjesztéssel és hosszabb érleléssel. Csak olyan dűlők válogatása, amelyeket nagyon szeretünk: innen, a pince alóli Isten meredekjéből és a csobánci Kápolnából szedtük hozzá az olaszrizlinget.