Látjuk a buborékot az alagút végén

Tokajban az is jó, hogy mindig van min gondolkodni. Ilyen eposzi téma például a furmint múltja, jelene és „nemzetközi lehetősége”. Lehet rajta elmélkedni, vitatkozni, a legjobb cimboráknak akár évekre összeveszni, amúgy huszárosan. Az újabb kedvelt vitatéma a pezsgőkérdés. Hiszen nyitott, érdeklődő, gyakran lánglelkű borászainak köszönhetően ezen a borvidéken jelentek meg először nagyobb számban az „otthon”, kisüzemben palackozott, hagyományos pezsgők. A téma egyik úttörője Demeter Zoltán volt, aki addig járt Champagne-ba kóstolni, majd itthon az „illetékes hatóságok” nyakára, amíg meg nem változtatták még a szabályozást is. A pezsgőben az a legjobb, hogy szórakoztat, hogy örömöt ad. Így amíg önjelölt ítészek azon vitáznak, hogy vajon a furmint, a hárslevelű, a termőhely, a fenolosság, az ásványosság alkalmas-e pezsgőbor készítésére, addig mi teljes nyitottsággal és a legnagyobb örömmel tudjuk élvezni az itt született italokat.


Amikor elkezdtük az évjáratkörképet, csak a száraz borokat kóstoltuk. Azután újra örömmel csodálkoztunk rá Tokaj csodájára, az édes borokra. Most pedig itt az első évjáratkörképünk, amikor a pezsgők már önállóan is megjelennek a csendes borok mellett. Lehet, hogy látjuk a buborékot az alagút végén?