„Minimalizálni mindent, ami uniformizál" – Bott Frigyes 2016

Amikor megérkeztünk a Garam völgyébe, éppen zsurlófűből és csalánból készült tea rotyogott a szőlőtőkék mellett egy hatalmas kondérban. Hetente 300-400 liternyit permeteznek belőle, a csalán és a zsurló mellé ánizs, üröm és fűzfavessző is kerül bele. A szőlősorok között különböző fűszer- és gyógynövények nőnek, barátságos nyugalom és derű árad a muzslai öreghegyen fekvő szőlőskertből – pont, mint a gazdájából, Bott Frigyesből.

Frigyest mindig is bioborok készítése érdekelte, a kezdetektől természetközeli módon készíti a borait, tavaly óta pedig már az összes borát csakis biodinamikusan. Sokkal több munkát, odafigyelést igényel, anyagilag is többet kell a biodinamikus szőlőművelésbe, borkészítésbe fektetni, mint a hagyományosba.

„A szőlőtőkék és az aljnövényzet közötti harmóniára, egyensúlyra törekszünk, arra, hogy legyen egység mindenben, ne szenvedjen a szőlő. De még a holdnaptárt is nézzük egyes szőlőmunkákkal kapcsolatban. Mindennek egy a célja, lényege: hogy minél tisztább legyen a bor.”

 

Borászati cserekereskedelem és inspiráció

 

Friciék utazással egybekötött tanulásra, kóstolásra is sok időt és energiát szánnak, elsősorban Európa hasonló adottságú borvidékein, most Burgundia a nagy kedvenc, főleg a hangulata, az ottani stílus

miatt. Az ifjabb Frici pedig egy neves osztrák biodinamikus borász, Michael Andert pincészetében segít, dolgozik. Úgy állapodtak meg, nem kér fizetést, a munkáért cserébe az osztrák borász Muzslára jár konzultálni, segíteni a helyi biodinamikus művelést, a preparátumokat.

„Nagyon hiteles ember, úgy is él, a saját pince, a borok mellett a zöldség, a gyümölcs termesztése, az állatok gondozása is, az egész életmódja „biodinamikus”. – meséli Frigyes – „Nem rejteget titkokat, de lemásolni úgysem lehetne. Sancerreből Alphonse Mellone is nagy példakép, de utánozni őt sem lehetne. Már csak azért sem, mert 500 éve egy fajtával dolgozik a pincészet. Mégsem csak a szőlőben ad mintát, hanem akár abban is, hogy a vendégház hogyan nézzen ki, hogy hogyan főzzünk… A biodinamikus művelés kicsit a homeopátiához hasonlít, nincs egyetlen recept arra, hogy mi, miért, kire és hogyan hat. A szőlőben is azt kell megértenünk, hogy az adott helyen, évben, az adott fajtának és termésnek mire van szüksége.

Sok mindenből lehet tanulni, nagy hatással volt rám például Roger Scruton „Iszom, tehát vagyok” című könyve. Egy vendégem ajánlotta, akinek a boraimat kóstolgatva ez a könyv jutott eszébe. Na – gondoltam a címe alapján – elég egyszerűen állnak hozzá. De azért megjegyeztem, megszereztem, nagy élmény volt, közel áll hozzám a filozofikus megközelítése. A bor és a szakralitás nem áll távol egymástól.”

 

Türelemre tanító évjárat

 

„2016 kiegyenlített, jó év volt. Nem »nagypénteki« évjárat, de mindig az adott lehetőségekből szeretnénk a lehető legjobb bort elkészíteni, és most megvolt erre a lehetőség. Tanulságos év is volt, nagyon elhúzódott a szüret, nem egyszerre értek a szőlők. De minden évjárat tanít, hogy mennyire vagyunk türelmesek.

A Vinculum juhfarkból készült idén is, mint tavaly, de most mégis más. Még fiatal, változni fog valamennyit… fűszernövényes az illata és az íze, az aljnövényzetnek köszönhetően. Nem szerettem volna narancsboros jelleget, de a héjban rengeteg az értékes anyag. A készítésénél próbáltam mindent minimalizálni, ami uniformizál egy bort. A Vinculum mindig is megmarad borkülönlegességnek, megosztja a borértőket is.

 

 

A Rare amforás olaszrizlingem most készült először. A151, csak ez áll a nyakcímkén, azt jelenti, hogy 151 napig volt amforában. Amikor először kóstoltam, csalódott voltam, milyen tiszta és gyümölcsös – nem éreztem, mit ad hozzá az amfora. Aztán felkevertem a seprűn és megértettem. Ezért lett koronazáras, és a címkén ezért van tükörírással, fejjel lefelé is kiírva a neve, mert a nyitása is speciális, meg kell fordítani a palackot. Az ötlet az enyém volt, a nevét a fiam adta. Amikor megfordítjuk, felkeveredik benne a finomseprő, akkor robbannak benne az ízek igazán. Nagy játék volt vele, de minden percét nagyon élveztem. Nem csak hidegen, de így, lugashőmérsékleten kóstolva is jó. Kicsit olyan, mint a kézműves sörök, ugyanakkor elegáns, ízgazdag. Nem kell magyarázni, de azért nyitottnak kell lenni hozzá. Jövőre több lesz belőle, az eddigi kettőn kívül még két nagy amforával készítek.”