Az ország néhány területére a Sprinter Futárszolgálat segítségével szállítunk. A megnövekedett rendelésszámok miatt előfordulhatnak néhány napos késések.

Pannonhalmi Prior 2019

Remegve, de kivártunk

Ülünk a Pannonhalmi Főapátság nagy tölgyfa asztalánál. Liptai Zsolt borász azt mondja, kimegy egy kicsit. Mindjárt jön. Mosolyogva érkezik vissza két üveg borral. “Na, – azt mondja – lesz Prior 2019-ből. Két évig nem adta a jóisten, most igen.” A beszélgetés közepén kimér egyharmad rész rajnait a Széldombról és kétharmad részt a Cseresznyésből. “Tudjátok, ez az a terület, ahol tavaly a kollégáitokkal készítettük a közös bort” (erről majd később!) – mondja, és tölt. Azt mondják, a magyar ember gyakran káromkodással fejezi ki, ha valami nagyon tetszik neki. Csöndben maradtunk, egy Főapátsági pincében mégsem káromkodunk.

 

Milyen volt az első?

Liptai Zsolt: Első komoly élményem rajnaival az Kalocsai Zoltánhoz kötődik, aki akkor a Bortársaságnál volt sommelier, most a Textúra-Borkonyha éttermeket jegyzi. 2005 eleje volt, ugyanitt, ugyanígy beszélgettünk a borokról. Tartályból kóstoltunk először rajnait, és Zoli csak csettintett. Na, ez most olyan, mint a német riesling. Olyan feszes, olyan citrusos, mint a Rajna-menti társai. A rizling itthon még senkit nem érdekelt. Ausztriai tanácsadónk néhány évvel később azt mondta, ne féljünk a színes fürtöktől, válogassuk ki, ami nem egészséges és hagyjuk a rajnai egy részét a tőkén, amíg lehet. Kivárni, kivárni, kivárni – hajtogatta. Zöld és éretlen szőlőből csak zöld és éretlen bor lesz. Remegve, de kivártunk, és 2009-ben pedig ebből a türelemből megszületett az első Prior. Óriási siker volt. 

 

Honnan a név?

L.Zs.:Több mint tíz éve volt, az itt már a legenda kategóriája. A legenda szerint pedig egy pannonhalmi bencés diák fejéből pattant ki először a név. Ha már van a szerzetesek között elöljáró, azaz Prior, akkor a borok között is kell lennie. Mostanra már a pinot noir is Prior. Nemcsak azért, mert ebbe a két fajtába vagyok szerelmes, hanem azért is, mert szerintem a mi dűlőinkben ebben vagyunk a legjobbak. Ez nekem annyira egyértelmű, hogy amikor néhanapján eszembe jut, hogy vénségemre alapítok egy apró, saját birtokot (nem alapítok!), akkor csak rajnait és egy kis pinót telepítenék.

 

Csak jó években?

L.Zs.: Csakis. 2010-ben, 14-ben, 17-ben és 18-ban is kimaradt, szóval ez a mesebeli hetedik évjárat. Az ötödik volt a legfényesebb szerintem, most a hetedikben nagyon hiszek. Ki vagyunk szolgáltatva az időjárásnak, akármilyen erős is a kapocs az égiekkel. 2018-ban például kinéztem egy területet Écsen, a Babszökőben. Ez lesz a Prior alapja, gondoltam. Gyönyörű volt a szőlő és finom. Érni hagytuk, nem szedtük le. Péntek este még megnéztem, a szombat a családé volt, vasárnap reggel kimentem és sírtam. 24 óra alatt elment az egész a levesbe. 2019-ben majdnem ugyanígy jártam. Vártuk a tökéletes érést a Cseresznyésben, jött az eső és vele a gomba. Feladtam, elengedtem, de a halottnak hitt fürtökre ráolvasott valaki: megállt a romlás és ha válogatni is kellett, az alapanyag tökéletes lett.

 

  

Azt mondod, nem kell a hordó…

L.Zs.: Nem kell hordó. Nem a mi világunk a rajnainál. Persze minden héten van egy hitetlenkedő, aki szerint egyszerűen hazudok, mert a Prior igenis volt hordóban. Eleinte idegesített, ma már szórakoztat, mert rájöttem a nyitjára: szerintem ez a plusz réteg a tökéletes biológiai érettségnek köszönhető. Tényleg olyan gazdag tud lenni, mint egy hordós fehér, de nélküle is szépen „velősödik”, azaz sűrűsödik, koncentrálódik a rajnai rizling. Ha szerencsém van kóstolni egy 2015-öst, még gyönyörűen tartja magát, márpedig ez a mi meszes, löszös talajunkon fehérborban szerintem nagy szó.

 

Számít a dűlő?

L.Zs.: A Széldomb az illata miatt került bele, a Cseresznyés a tartalma miatt. Együtt kezdtek el vibrálni. Ugyanaz a fajta különböző dűlőkből házasítva lesz nálunk a legszebb. Ahogy az egyik atya mondta egyszer: összecsengenek.

 

2019?

L.Zs.: 2015 volt a kedvenc, ez most legalább olyan sűrű, legalább olyan tiszta. Azt érzem rajta, hogy fél év múlva lesz igazán vagány és hiszek benne, hogy három év múlva a tizenötösnél is jobb lesz. Sűrűbb, kerekebb, koncentráltabb. Az alap rajnaink friss, üde, mentás, citrusos. A Priorban, ahogy egyre édesebb az érettségben a gyümölcs, úgy jelennek meg a narancsolajos, mandarinos jegyek.

 

Volt egy vörös társa is.

L.Zs.: Volt is, és lesz is. A Prior Pinot Noir. Engem ez a két fajta hoz lázba. Végére értünk a boraink új csomagolásának, az első borokra az első királyunk kézjegye került. Szent Istváné, akinek az Apátságot is köszönhetjük.

 

 

, val6paa20