Rácz Miklós Tamás - Már van olyan a borban, hogy diósviszlósság

Diósviszlón, a villányi borvidék délnyugati végvárában, az Ormánság kapujában többen is készítenek jó bort (többek között Ruppertéknek is a falu fölött fekszik a szőlőjük jó része). Az első, akivel itt találkoztunk Rácz Miklós Tamás volt. Szimpatikus, dolgos srác, jók a borai. Egy fiatal borászoknak meghirdetett verseny után, néhány éve gondoltunk egy merészet és megvettük az első borát, bízva abban, hogy ezek a déli csibészek egyszer majd csodát tesznek Diósviszlón. A közös munkából azután kiváló kapcsolat lett, bár Miklós a szőlészet és a borászkodás terén is annyira a maga útját járja, hogy sokszor nem értjük pontosan egymást. A 2012-es évjáratból is olyan pinot noirt tett elénk az asztalra, amin egy órát vitáztunk, mert annyira kilóg a pinot mátrixból. Diósviszlón ilyen ez a fajta – mondja ő. Mély, sötét, vastag és telt zamatú. Vitatkozni kár lenne vele. Próbáltuk sokszor. A bor zseniális lett ebben az évjáratban, mindegy, hogy a választott klón, a forró, déli hegyoldal, vagy a borász ízlése hozza-e az egészen egyedi karakterét.