Ruppert Pince – A nyúlon túl

Újratervezés. Ez az első ami eszünkbe jut, amikor a diósviszlói hegytetőn állunk a mosolygó Kata, Ákos és Andris, meg az új szerzemény, a GAZ mellett. Lehet, hogy tudat alatt azért is, mert sokszor hallottuk a GPS-től ezt a szót, mire eljutottunk a villányi borvidék legnyugatibb csücskére, de sokkal inkább azért, mert – bár évek óta dolgozunk Ákosékkal – mintha egy új borászatban járnánk. Bátorság kell ahhoz, hogy valaki merjen folyamatosan tanulni, és újrafogalmazni önmagát, de Ruppertéknek ez most tökéletesen sikerült. A szükséges és elégséges, de legprofibb technikát használó feldolgozó a negyedére zsugorodott, a fekvésében és gondozásában is tökéletes diósviszlói szőlők és a borok pedig olyanok, mintha egy új birtokkal ismerkednénk. Lendületesek, mint a nyúl az új címkén. Kicsi borászat, jelenleg mindössze 5 hektár termő szőlővel, igazi családi vállalkozás.

Pécs-Babarcszőlős-Diósviszló

Ákos: Pécsről jöttünk. ’81-ben vette meg Apa a falu legalsó házát Babarcszőlősön, utána az első területeket Diósviszlón. 2006-ban került palackba az első borunk, azóta minden a tanulásról, fejlesztésről szól. A borászatot próbáltam úgy kialakítani, hogy minden tökéletesen kézre essen, hogy a szükséges technológia minden minőségi igényünket kiszolgálja.

 

Diósviszlói karakter

Katus: Megérkeztünk Diósviszlóra: most lettünk vállaltan viszlóiak a borainkkal. Nem Villányt akarjuk utánozni, mert bár ennek a borvidéknek nagyon sokat köszönhetünk, néhány fiatal borásszal együtt próbáljuk megtalálni a diósviszlói karaktert. Nagyon erős talajunk van itt. Tökéletes kitettségű, gyönyörű szőlőhegy, jó fekvések.

Ákos: Pihent talajokon dolgozunk, tudatosan telepített, jó kondiban lévő szőlővel. Semmi talajuntság, a legtöbb kis területen már régen nem szőlő termett – talán ennek is köszönhetjük, hogy egészséges, gyümölcsös, karakteres és jól érlelhető borok születnek errefelé.

 

Haza sem jönne a szőlőből

Katus: Ákos, ha tehetné, szerintem haza sem jönne a szőlőből. Amikor elkezdtük, voltak tapasztalatok. Nagyban és bátran akartuk, sok mindent kipróbáltunk a területeinken, de a szőlő szerencsére erős növény, mindent kibír, így minket is átvészelt. Szerintem 2013-ban lettünk igazán „profik” a szőlőművelésben. Ákos éjjel-nappal kint van, pláne, mióta megvan a GAZ. Már látom, hogy öregkorunkra fel kell költöznünk a hegyre egy présházba.

 

Három pont a céltáblán

András: Ákos a bátyám, Katus a felesége és én. Mi vagyunk a három pont a címkén látható céltáblán. Van még két segítőnk a pincében és a szőlőben, Gyula és Józsi, de minden részletre nekünk kell odafigyelni. Ákos rengeteget gondolkodik, végül ő hozza meg a döntést, azután együtt fordítjuk le a mindennapi munkára. Minél kevesebb, minél indokoltabb szőlészeti és borászati beavatkozásra törekszünk. Ha úgy ismered a területed, úgy ismered a tőkéidet, mint Ákos, akkor ez a kevés beavatkozás is egy irányba vezet majd. Ha valamit elrontasz, utána a javítás már látszani fog a borodon.

 

Érlelt, telt, gyümölcsös és tiszta

Ákos: Nagyon egyszerűen leírható az irány. Érlelt, telt, gyümölcsös és tiszta borokat akarunk készíteni. A tökéletes erjedés, a hosszú, finomseprős érlelés az alap minden bornál. Próbáltuk spontán, de ma mindent beoltunk inkább. Keressük a jól erjesztő, természetes ízeket adó élesztőket. A tudatosság, a jelenlét, a folyamatok kontrollálása nagyon fontosak. Minden hülyeséget hajlandóak vagyunk elhinni, ha borról van szó, de inkább tanulni szeretünk, mindenkitől, aki ért hozzá. Csak azt építjük be, amit jónak látunk, haladunk a természetesség irányába, de nem rohanunk, mint a nyúl. Most már lépésről-lépésre, nagyon tudatosan építkezünk.