Bortársaság Karácsony 2019

SBL

– Van még bármilyen esbéell? – hangzott el szokásosan, bennfentes szakzsargonnal a legtöbb rendezvény végén, amikor a pult belső oldalán állva néztük a távozó vendégsereget. SBL, vagyis sauvignon blanc. Lényegtelen, hogy épp a budai várból indultak meg lefelé, vagy a Millenáris parkot hagyták el szétszóródva, beletörődve, hogy a mai nap véget ért.

Mindenkinek van ismerőse, aki azt ismételgeti kajánul, hogy őt nem lehet ezzel a pohárszaglászással megtéveszteni, úgyis minden bor ugyanolyan. Na, nekik kell egy jó sauvignon blanc-t mutatni kezdetnek. Nem kell hozzá nagy tudomány, nem kell hozzá szakértőnek lenni.

 

Kortárs, modern, egyenes és érthető bor. Jól akarja érezni magát. Szórakozni és szórakoztatni akar. Felüdíteni, frissíteni, nem elmerengve gondolkodóvá tenni, az ilyesmit nem is igazán érti. Nem az elmélyülés itala, fittyet hány az élet nagy, végső kérdéseire és egyáltalán nem érdeklik a válaszok. Társasági fajta, zsongani szeret, élvezni a pillanatot, miért ne alapon. Partikra, felébresztéshez való, átlendít a holtpontokon, üdít, frissít, felvillanyoz és arcátlanul szomjoltóan itatja magát.

 

Izeg-mozog, energetizál, véletlenül sem magányos típus, csapatban gondolkodik folyton, annak is a középpontja, megkerülhetetlen eleme. Vérbeli stand up comedys, a rosszul alakuló házibulik állandó megmentője. Bármikor elővehető, ha biztosra akarsz menni.

 

Kiváló tanuló bor, hiszen, aki egyszer kóstolt egy sauvignon blanc-t, az nagy eséllyel felismeri majd a következőt is rögtön, beleszimatolva a pohárba. A karakterességének skálája a szerethető semlegességtől az éles, vibráló ízeken át egészen a meghökkentő, pohárból orrot meglepődve felkapó, már-már bizarr stílusig terjed.

 

Lehet vele persze kísérletezni, fahordóba tenni, ahogy erre vannak is példák, de ez a fajta mégis egyfajta ready-made műfaj. Szereti, ha békén hagyják, hogy tegye a dolgát, úgy, ahogy azt a tőkén elképzelte, vagyis érthető, mégis látványos borélményt nyújtson.

 

Esbéell? Hát hogyne lenne még esbéell! – szólt rendszerint az egyetértő válasz a rendezvények végén, bajtársias összekacsintással, mert pontosan tudtuk, hogy nem kell majd rajta gondolkodnunk, csak hagyni, hogy tegye a dolgát, szórakoztasson és felvillanyozzon.