Tokaj 2011 évjáratkörkép

Az utazás
Az utóbbi hónapokban azt vettük észre, hogy egyre többször van a poharunkban 2011-es tokaji bor és növekvő lelkesedéssel kóstoljuk őket. Egy idő után nem volt kérdés: még több időt kell Tokajban töltenünk, folyamatosan követnünk kell az eseményeket. Négy nap alatt sok helyen jártunk, ezek közül most kilencet mutatunk be szubjektív válogatásunkban. A tokaji dűlőszemléletből kiindulva burgundi mintát követtünk, így szeretnénk hagyományt teremteni körképünkkel. Ígérjük, hogy első próbálkozásunkat minden évben késő ősszel újabb évjáratbemutató követi majd még több borral, még több borásszal. 4 nap Tokajban. Egy benyomás arról, hogy hihetetlen változások zajlanak arrafelé. Nemcsak Hegyalja ’11-es száraz borai varázsoltak el minket, hanem vendéglátóink is. A lelkesedésükkel, a megszállottságukkal, alázatukkal.

 

Amikor a dűlők életre kelnek
2000-ben megszületett egy bor. Az Úrágya Furmint. Száraz és komoly, a megszokott és kényelmes száraz kategória fölött minden tekintetben. Talán nem túlzás azt mondani, Szepsy István munkája új fejezetet nyitott Tokaj történetében. Aztán sorban jelennek meg újabb és újabb száraz tokajik, s az addig inkább csak nevükben létező, múltjukból táplálkozó dűlőnevek lassan életre keltek. Ma is az ekkor kezdődött útkeresés, stílusgyakorlat részesei lehetünk, de érezhetően mind nagyobb energiák születnek Hegyalján. A borászok évjáratról évjáratra, dűlőről dűlőre teszik fel maguknak a kérdéseket. A szőlő érettségi pontja, a szüreti időpont. Erjesztés. Hordó. Almasav. Furmint. Hárslevelű. Érlelés. De jön a tapasztalat, jönnek a válaszok és jönnek a borok. Egyre jobbak. Meglepő módon sok esetben egészen kis borászatokból. Megszállottak és életvitelszerűen tokaji borászok. Úgy tűnik, hogy a következő években Tokaj igazi gazdagsága és sokszínűsége a száraz borokban fogalmazódik újra, ami logikusan a tokaji édes borok nagy visszatérését is előkészítheti. Mi ott leszünk.

Tálos Attila

 

A 374 vulkán vidéke

 

Egyesek szerint a világ három meghatározó borvidékének egyike, van, aki egyszerűen a legnagyobbnak tartja ezt a Duna-Tisza köze északi felén, északkelet–délnyugat irányban, 87 kilométer hosszúságban, 3-4 kilométer szélességben, 6000 hektáron elterülő területet a sátoraljaújhelyi Sátor-hegy és a tokaji Kopasz-hegy között. Neve feltételezhetően török eredetű, folyó menti erdőt jelent. A Világörökség részét képező borvidékünk a XVI. századtól kezdve viseli a Hegyalja nevet, bár a szőlőművelésre már a XII. századtól találunk írásos emlékeket. A vidék szőlőtermesztésében, borkészítésében meghatározó szerepe volt a tatárjárást követően IV. Béla által betelepített olasz és vallon vincelléreknek, illetve a későbbi századok lengyel, zsidó és görög kereskedőinek és a ma borászainak. E festői vidék borainak sokszínűségét, komplexitását a termőhely egyedisége adja. Alapja a vulkanikus talaj  összetettsége, amelyen megfelelő figyelemmel, komoly alázattal világraszóló minőség alkotható. Az Alföld és a Zemplén találkozásánál létrejött törésvonalon végigfutó vulkanikus működés és az azt követő folyamatos utóműködés egészen egyedi, máshol nem felfedezhető változatossággal ruházza fel Tokajt és a tokajit. Az egyedi klíma, a Tisza és Bodrog folyók temperáló hatása és az elmúlt évek tudatos és kutató-megismerő borászai tovább színesítik ezt a különleges képet.

 

A talajról: Az altalaj főként vulkáni riolit és andezit, valamint ezek tufáiból kialakult vastag takaró. Erre rakódtak a vulkáni utóműködés rétegei majd az erősen kötött agyag, köves erdőtalaj, illetve a Tokaj-hegy lábain a lösz.

Tufa: lazább, néhol lyukacsos törmelékből, hamuból összeállt puhább kőzet, amely bármely vulkáni kőzetből képződhet a vulkáni utóműködés hatására. Andezit: a felszínre törő lávából kialakult kemény, jól formázható kőzet. Színe a barnásszürkétől a feketéig terjed. Vasutaknál, útépítésnél is előszeretettel használják. Riolit: savanyú, kvarcos magmás kőzet. A Zemplén legfontosabb kőzetalkotója. Változatai a fekete, üvegre emlékeztető, kagylósan pattintható obszidián, amely gyors kitörésekkor keletkezik, s amelyből egykor az ősember a szerszámait készítette. A horzsakő egy könnyű, likacsos szerkezetű kőzet, és a láva hirtelen lehűlésével létrejött perlit, amely rendkívül könnyű, morzsalékos és kiváló víztároló.