Tokaj 2012 évjáratkörkép

Újra Tokajban

Évjáratkörképbe kezdeni csak akkor van értelme, ha folytatjuk is. Persze az is sokat segít, hogy a saját csapatunk és a barátaink visszajelzéseiből is az derült ki, jó úton járunk. Szóval természetes volt, hogy folytatjuk. Mielőtt nekivágtunk Hegyaljának, újra kóstoltuk a még fellelhető 2011-es sort, ez is megerősített abban: Tokaj fontos. Egész évben nyitottak voltunk, figyeltünk, kóstoltunk, de idén még megmaradtunk a tavaly bemutatott borászok 2012-es borai mellett. A két évjáratból kiderül – egyrészt ezek a száraz tokajik élvezetesek, finomak már ilyenkor, alig egy éves korukban is, másrészt cizelláltabbá, árnyaltabbá válnak a palackos érleléssel. Tovább értékelődött bennünk a párhuzamos évjáratok fontossága. A most kóstolt évjárat tökéletes folytatása volt az előzőnek. 2012 talán  gazdagabb, teltebb borokat adott, mégis az alap ugyanaz: két nagyon meleg év, kevés csapadékkal. Szépen beérett, egészséges szőlő, botritisz ebben az évjáratban sem volt. Vibráló savak, sokszor magasabb alkohol, élő, lendületes borok mindenkinél. A ’12-es évjáratot kóstolva éppen a 2013-as szüret közepén voltunk Tokajban. Ez alapján ’13 egészen más arcát mutatja majd a vidéknek, sokkal több késői szüretelésű és édes borral.

Balassa Istvánnál vulkáni sokszínűség, egy dűlőn belül három különböző talaj, ahonnan idővel egy-egy borkísérlet is születik majd. Sauskáék másik véglet: a legszínesebb sor, egy újabb dűlő, a Medve, mellette az izgalmas kísérletezés, a furmint-sauvignon blanc, hárslevelű-chardonnay. Demeter Zoltánnál kevesebb dűlő, fajtákhoz kötődve, rövidebb érlelési idővel. Szilágyi Lacinál új, letisztultabb Gizella címkék, egyértelmű üzenet és természetesen Szil-völgy. Szepsy István – csak egy bor. „Mindentvivő” Birtok Furmint a legjobb dűlőkből, amilyet még nem láttunk. Az Oremusnál egy éjszakai beszélgetés Bacsó Andrással a rendszerváltáskori Tokajról. Első kézből az akkor 35 éves állami gazdaság vezetőjétől. Pár óra alvás után hajnalban aszúszüret a Mandolásban. Bárdos Sacinál finom falatok és egy kis nyugalom a régi házban. Ellazulás Zsoltékkal a középkori Kikelet pincében. Életteli, kortárs borok, amik még reggel is működnek. Aztán a végén, de nem utolsó sorban Homonna Attila, az út talán legnagyobb meglepetése: erő, tisztaság, gazdagság. Csak annyit kérdeztünk szemtelenül: ki az új borász a pincénél?

 

 

A 374 vulkán vidéke

Sokak szerint a világ legfontosabb borvidéke. Bordeaux, Burgundia, Champagne és Tokaj – száz éve még együtt szerepeltek a világ nagy éttermeinek borlapjain. Hegyalja a Duna-Tisza köze északi felén, északkelet–délnyugat irányban, 87 kilométer hosszúságban, 3-4 kilométer szélességben, 6000  hektáron terül el, a sátoraljaújhelyi Sátor-hegy és a tokaji Kopasz-hegy között. Neve feltételezhetően török eredetű, folyó menti erdőt jelent.

A Világörökség részét képező borvidékünk a XVI. századtól kezdve viseli a Hegyalja nevet, bár a szőlőművelésre már a XII. századtól találunk írásos emlékeket. A vidék szőlőtermesztésében, borkészítésében meghatározó szerepe volt a tatárjárást követően IV. Béla által betelepített olasz és vallon vincelléreknek, illetve a későbbi századok lengyel, zsidó és görög kereskedőinek és a ma borászainak. E festői vidék borainak sokszínűségét, komplexitását a termőhely egyedisége adja. Alapja a vulkanikus talaj összetettsége, amelyen megfelelő figyelemmel, komoly alázattal világraszóló minőség alkotható.

Az Alföld és a Zemplén találkozásánál létrejött törésvonalon végigfutó vulkanikus működés és az azt követő folyamatos utóműködés egészen egyedi, máshol nem felfedezhető változatossággal ruházza fel Tokajt és a tokajit. Az egyedi klíma, a Tisza és Bodrog folyók temperáló hatása és az elmúlt évek tudatos és kutatómegismerő borászai tovább színesítik ezt a különleges képet.

 

A talajról: Az altalaj főként vulkáni riolit és andezit, valamint ezek tufáiból kialakult vastag takaró. Erre rakódtak a vulkáni utóműködés rétegei majd az erősen kötött agyag, köves erdőtalaj, illetve a Tokaj-hegy lábain a lösz. Tufa: lazább, néhol lyukacsos törmelékből, hamuból összeállt puhább kőzet, amely bármely vulkáni kőzetből képződhet a vulkáni utóműködés hatására. Andezit: a felszínre törő lávából kialakult kemény, jól formázható kőzet. Színe a barnásszürkétől a feketéig terjed. Vasutaknál, útépítésnél is előszeretettel használják. Riolit: savanyú, kvarcos magmás kőzet. A Zemplén legfontosabb kőzetalkotója. Változatai a fekete, üvegre emlékeztető, kagylósan pattintható obszidián, amely gyors kitörésekkor keletkezik, s amelyből az ősember a szerszámait készítette. A horzsakő egy könnyű, likacsos szerkezetű kőzet, és a láva hirtelen lehűlésével létrejött perlit, amely rendkívül könnyű, morzsalékos és kiváló víztároló.

 

Balassa István>>

Demeter Zoltán >>

Gizella Pince >>

Homonna Szőlőbirtok >>

Kikelet Pince >>

Oremus >>

Sauska >>

Szepsy István >>

Tokaj Nobilis >>


A tokaji túránkról készült képekért kattintson a fotóra.

Tokaj 2012 évjáratkörkép