Toro - A Spanyol bika

Toro, avagy spanyolul a bika. Robosztus, testes vörösborairól híres, egyedi karakterű borvidék északnyugat Spanyolországban, Zamora provinciában. 8000 hektárnyi szőlő, amelynek két harmada a legmagasabb, DO be sorolású területen fekszik, a Duero folyó völgyében.

Toro Toro Toro

Toro történelmi borvidék: már Krisztus előtt az első században készítettek itt bort, de igazi virágkorát a középkorban élte. Ekkor jöttek létre a föld alá épült borászatok, a bodega-k, amelyek ma is meghatározó tájképi és szakmai alapjai e vidéknek. Többek között az teszi egyedivé ezt a tájat, hogy a 19. századi filoxéravész alig érintette Torót, így nem csak bora jutott el az ínséges időkben Európa számos országába, de számtalan szőlőterület e vidékről lett újjátelepítve a „gonosz féreg” eltűnése után.

Köves, kavicsos, szélsőséges klímájú terület, ahol nagyon forró a nyár és hideg a tél, s ezen csak a tenger közelsége enyhít némileg.
Legkülönösebb ismertetőjegye talán mégis az oltvány nélküli, ősöreg, bokorszerű gyalogtőkék, a föld fölött kuszán növekvő szőlő, amelyek nem csak a tájképet, de az itteni borok stílusát is meghatározzák. A védett fürtök a lassan melegedő, de azután hosszan hőt sugárzó, száraz köves talajhoz közel teremnek, így itt nem csak a szőlő dolgozik meg a szép fürtökért, a szüret is térdelve, a földig hajolva zajlik a lapos „bokrok” körül.

Engedélyezett szőlőfajtái a tinto de toro, vagy ismertebb nevén tempranillo, gyakran a filoxéra előtti időkből, a szintén vörösbort adó garnacha, illetve a fehér verdejo és malvasia.

Több világhírű borászat  is újra felfedezte ezt a vidéket, hiszen a sajátos szőlőművelés mellett az itt készült borok hosszú érési potenciálja is egyedi, megismételhetetlen borok készítésére ad lehetőséget.