Weninger Saybritz
Ha a kékfrankosról beszélünk, Franz Weninger neve az elsők közt szokott elhangzani. Ha pedig a pince legjobb területeiről van szó, akkor magyar oldalról a Steiner, osztrák oldalról pedig a Dürrau. De van egy dűlő az Eisenbergen (Burgenland déli alrégiója, közvetlenül a magyar határon), amiről kevesebbet hallunk, pedig sokak szerint a pince legjobb bora innen érkezik. Saybritz a neve, ez a környék legjobb dűlője. Itt van Emma nagynéni hétvégi házának szőlőskertje, amit Franz-ék állítanak át biodinamikus művelésre. Olaszrizling és kékfrankos 45-50 éves tőkékkel, zöld pala kőzeten, pár meredek sorban. Az idős telepítést a kezdetektől kézzel művelik, a sorközöket helyi gyom takarja, a gyökerek mélyen, pala rétegek közt kapaszkodnak. Traktor és a nagy szüretelő csapat talicskákkal együtt itt nem tud lejönni a sorok közé, olyan meredek a dűlő. Itt minden évben a szűk család és pár barát szüretel puttonnyal, reggeli ködben, harmatos fűben.