A Folly Arborétumban jártunk fenyőrügyet szedni
A Folly Arborétumban nehéz megmondani, hol ér véget egy generáció munkája és hol kezdődik a következőé.
Az egész több, mint száz éve indult egy olyan döntéssel, amiben akkor még több volt a kíváncsiság, mint a gyakorlati megfontolás. A századforduló környékén Folly Gyula a Kisörsi-hegy oldalába, arra a meredek, permi homokköves területre - oda, ahol a szőlő sem adta könnyen magát - cédrusokat és ciprusokat kezdett ültetni.
Nem arborétumot tervezett és nem üzleti vállalkozást épített, hanem szerette a különleges növényeket és érdekelte, hogyan viselkednek a hazai körülmények között. Hogy megmaradnak-e. Hogy bírják-e atelet. Hogy mit kezd velük a hegy. Később ebből lett a kert, de eleinte inkább gyűjtés, vagy ahogyan Folly Réka, a jelenlegi generáció képviselője fogalmazott: „Ez volt a dédnagypapa bolondériája.” Amikor egy-egy új növény érkezett, helyet kapott, majd éveken át figyelték. A kert első részei így alakultak ki.
Aztán jöttek olyan évek, amikor már nem az volt a kérdés, mit lehet még elültetni, hanem az, hogyan maradjon meg az, ami már itt van. A második generáció próbálta egyben tartani azt, amit az első felépített. A kert közben túlélte a korszakváltásokat, az államosítást, azt az időszakot is, amikor egy ilyen hely könnyen elveszhetett volna. A meredek hegyoldalnak akkor nem sok haszna volt, így a fák maradtak.
A harmadik generáció alatt kezdett változni a szemlélet, ekkor jelentek meg az utak, a kert bejárható lett, és megszületett az a gondolat, hogy másoknak is meg lehet mutatni azt, ami addig inkább magángyűjtemény volt.
Amikor Folly Réka és a családja átvette a kertet, az arborétum magja még mindig alig fél hektár volt, de már több, mint száz évnyi törődés és gondoskodás állt mögötte. Közben a kert benőtte magát, szó szerint is. Az előző generációk számára az arborétum elsősorban szenvedély volt, Rékáék generációja viszont már azt a kérdést is feltette, hogyan tud ez a hely hosszú távon önálló és önfenntartó lenni. Ennek köszönhetően gazdagodott a kert évről évre – nem csak újabb növényekkel, de új szolgáltatásokkal is.
Megjelent a borászat, az étterem, a programok, azok a termékek is, amelyek valamilyen módon mind a kertből indulnak ki. A Folly ma már nem csak egy különleges növénygyűjteményt jelent, hanem egy helyet, ahol a gondoskodás és a figyelem épp úgy tetten érhető az ágyásokon, a kerti infrastruktúrában, mint egy palack borban vagy szörpben.
A kert ritmusa nem nagyon változott meg. Csak többen figyelik.
Talán ezért történhetett meg az is, egy évtizeddel ezelőtt elkezdték leszedni a fenyők tavaszi hajtásait. Van néhány hét tavasszal, amikor az örökzöldek teljesen más arcukat mutatják. A hajtások még puhák, világoszöldek, szinte áttetszők – ilyenkor érdemes szedni őket. Ez az időszak rövid, nagyjából másfél hónap, és minden évben kicsit máshogy alakul.
A Follynál 2016 óta főznek fenyőrügy szörpöt. Az ötlet Erdélyből érkezett, ahol Folly Réka először kóstolt hasonlót. Azóta a szörp a birtok egyik meghatározó szezonális terméke lett, ma már a harmadik legtöbbet készített tétel a kínálatban.
A szedésnek megvan a saját ritmusa. Út menti fákról nem gyűjtenek, csak saját vagy ismert területeken dolgoznak. Egy átlagos napon körülbelül 50 kilogramm rügy kerül a ládákba és van olyan szezon is, amikor az arborétum teljes kertészcsapata fenyőrügyet szed, hiszen az alapanyag elérhetősége nagyon korlátozott.
A szörp karakterét leginkább a duglászfenyő adja. Nemcsak a friss hajtások kerülnek bele, hanem kevés éretlen, zöld toboz is – olyanok, amik csak őszre érnének be. Ettől lesz a szörp íze mélyebb, gyantásabb, összetettebb. A szabály egyszerű: mindig több legyen a rügy, mint a toboz, így lesz hangsúlyosabb a frissesség, és kevésbé meghatározó a gyantás jelleg. A receptet a tapasztalat finomította évről-évre, ennek eredménye a tudás, aminek köszönhetően ma a legjobb fenyőrügy szörpök születnek. A friss rügyeket vízben, cukor hozzáadásával főzik. Tartósítószert nem használnak.
Az időzítés legalább annyira fontos, mint az összetevők. A rügyek forró vízbe kerülnek, forrás után pihennek, közben folyamatosan figyelni kell őket. A fiatal hajtások gyorsabban adják ki az aromájukat, az idősebbek lassabban nyílnak meg. Nincs stopper, folyamatosan szagolni, forgatni, kóstolni kell. Amikor a legerősebb az illat, akkor jön a szűrés.
Szedéstől a kész palackig legfeljebb három nap telik el. A palackokat dunsztolják egy éjszakán át, másnap pedig már címkét kapnak. Egy szezonban körülbelül 15 főzet készül.
A Folly története közben ugyanúgy rétegről rétegre épül, mint maga a kert. Az első generáció telepített, a második megőrizte, a harmadik megnyitotta, Folly Réka és családja pedig ma már úgy viszi tovább, hogy a kert ne csak gyűjtemény legyen, hanem élmény is.
Az első idei fenyőrügy palackokkal együtt megérkezett a 2025-ös Kéknyelű a választék új boraként, megtaláljátok a borboltjainkban és online.
FOLLYFenyőrügy Szirup (0,5 l)
