Champagne-hoz hasonlóan a Chablis, mint brand ott van a nagy klasszikusok között. Itt sem feltétlenül egy borvidék jut eszünkbe, hanem egy jól kitalált stílus, egy nagyon erős és megbízható márka. Az acélos savú, feszes szerkezetű chardonnay délebbre eső burgundi rokonaival együtt egyszer már meghódította a világot és indított el olyan nagy hullámot, ami miatt ma már szinte minden borvidéken megtalálható a fajta. És volt idő, amikor a világban jóval több palack került a polcokra Chablis névvel, mint amennyit az akkor alig pár száz hektáros vidék évente kitermelt. Azóta sok minden változott, 50 év alatt a régió tízszeresére nőtt, most pedig ezen az 5000 hektáron a borvidék nagy nevei mellett megjelent egy új generáció.

Chablis hivatalosan Burgundia alrégiója, viszont nem lehet véletlen, hogy az itteni borokról leggyakrabban kedvenc champagne élményeink jutnak eszünkbe. Burgundia központi részétől, az arany parttól jóval északabbra fekszik, közel Champagne-hoz, a termőhelyi adottságokban pedig jól érezhető párhuzamot találunk: itt is meghatározó talajtípus a ritka kimmeridge-i mészkő*. Ettől lesz a Chablis boroknak olyan szerkezete, amit ha egyszer megérzünk, onnantól mindig felismerjük majd.

Most két új birtokot találtunk, akik első rendelésünket a nagy áprilisi fagyok alatt készítették össze nekünk. Ilyenkor kint a dűlőkben mindenütt fáklyák lobognak, ezzel védik a frissen fakadt rügyeket. Elképesztő látvány, aminek persze megvan az ára, de Chablis mindig ezekről a kockázatos tavaszi napokról volt híres. Az emlékezetes 1957-es évjáratból például összesen csak 100 liter grand cru Chablis készült. Az ilyen borvidék csak szenvedélyes borászokkal tud fennmaradni, közülük mutatunk be most kettőt, egyet a hagyományos stílust keresőknek, egyet pedig a kísérletezőknek.

*kimmeridge-i mészkő
Magas minőségű mészkő, agyag és apró osztriga fosszíliákból álló kompakt kőzet. Az egyik legértékesebb talaj a szőlőnek, a 150 millió évvel ezelőtti Kimmeridge-i korból.