Istine - félúton Siena és Firenze között.
Régi vágyunk volt, hogy az Antinori család klasszikusai mellett mutassunk valamit Toszkána kevésbé ismert kisebb birtokaitól is. Az új generáció ígéretes neveit keresve kötöttünk ki Raddában, Angela Fronti borainál.
Radda
Félúton Siena és Firenze között van a chianti classico vidék feltörekvő alrégiója, Radda. Mindig a szomszédos falvak árnyékában élt, mivel a közízlés mély színt, nagy érettséget és sűrű borokat keresett, az itteni magasan fekvő szeles dűlőket pedig nem ilyen borokhoz találták ki. Megjelent viszont az igény a frissebb ízekre, élénkebb gyümölcsökre és a tartalom melletti lendületes savasságra. A kis falu most így lép elő és bukkannak fel új borászok, jobbnál-jobb borokkal.
Erős közösség, szinte mindenki organikusan műveli dűlőit, a dombok 10%-án terem szőlő, a többi sűrű erdő, olívás liget, színes táj. Végtelenül büszkék a sangiovese fajtára, mindenki erre figyel, a borászok megközelítése Bordeaux helyett inkább Burgundiával von párhuzamot. Dűlőkről beszélnek, a borok színe halványabb, világosabb gyümölcsökkel, nagy lendülettel. Persze a hedonisztikus hangvétel így sem marad el, Toszkána szívében járunk, olasz borászok között.
Istine
A Fronti család évtizedek óta földmunkával, szőlővel és a szürettel foglalkozik. Nagy nevű birtokokat és olívás kerteket művelnek, így a felmenők pontosan tudták, melyik domboldalba érdemes fektetni. A munka gyümölcse végül az 1982-ben megvásárolt Istine dűlő volt, innen a birtok neve. A jó adottságok ellenére viszont saját borukat sosem palackozták, 2009-ig folyóborként adták tovább nagyobb birtokoknak. Akkor tért haza Angela, addigra végzett borászként. Az organikus művelés, a stílus, a borok ismertsége már mind hozzá köthető. 20 hektár szőlője elszórva több dűlőben, kevés trebbiano és merlot mellett a fő fajta itt is a sangiovese csak úgy, mint a közeli kultbirtokon, ahol a La Pergole Torte is készült.
A pincében
Ahogy az alkotótársak, úgy Angela is a könnyebb ihatóságot, finom egyensúlyt keresi a pincében. Spontán erjedés, hosszú áztatás betonkádakban, az érleléshez pedig kizárólag a „grandi botti”, tehát a 10-20 hektós nagyhordó jöhet szóba.
Chianti Classico
A legfontosabb bor, ezzel indultak 2009-ben. Alapját a pince melletti Istine-dűlőről szedik, majd évjárattól függően házasítják több területtel. A spontán erjedés és préselés után a következő szüretig érik 10-20 hektós szlavón hordókban. Virágos, gazdag, élénk.
Levigne – Chianti Classico Riserva
Hosszan érlelt riserva, a pince legjobb hordóiból. Egy év érlelés után a különböző dűlők legjobb hordóit házasítják, majd további egy évig érlelik már a végleges arányokkal. Palackozás után még egy év telik el, mire piacara kerül a Levigne, a birtok csúcsbora.
Angela Fronti nevét egyre gyakrabban emlegetik, a klasszikus boros sajtótól az újító hangokig, mindenhol jegyzik a borait. Klasszikus sangiovese karakter mellett végtelen egyensúly, a szomjoltó kortyban pont elég tartalom, izgalmas zöldfűszeres, teás jegyek és finom hordó. Az egyik legjobb dolog, amit az utóbbi időben kóstoltunk.