Választékunk legkisebb birtoka (0,48 hektár), az egyik legnagyobb múltú együttműködéssel. Imre több, mint 20 évjáratát követtük végig, közben a borok stílusa nem, maximum a borvilág változott. Bevált metódusok, helyismeret, finomhangolás a végletekig, kézzel végzett lassú munka mindenek felett.
„Általában egy hordónyit szüretelünk egyszerre. Van egy kis olasz bogyózóm. Igyekszem úgy használni, hogy a kocsány ne sérüljön, a bogyó pedig alig roppanjon meg. Nem áztatok sokat, maximum 2-3 órát, addig, amíg a teljes mennyiséget lebogyózzuk. A kádból vödörrel merjük fel a kézi présbe. A préselés sokáig tart. Nem lehet erőltetni, mert akkor a törkölyben kialakult csatornák – ahol csorog a must, – eltömődnek. Viszont arra is figyelünk, hogy állandóan folyjon. Ülünk a prés mellett és ráhúzunk egy keveset, ha kell. Általában este 7-8 fele jön a lazítóprogram. Szétszedem a prést, Gyöngyi elmossa a kosarat, én a prés többi részét. Akkor visszatesszük a törkölyt és óvatosan tovább préselünk. Van, hogy ledőlök közben, mert éjszakába nyúlik. A friss mustot 8-10 órán át ülepítjük. Fontos, hogy ne legyen túl tiszta, ne ülepedjen le az összes élesztő, mert azok kellenek a spontán erjedéshez. A hordóba pedig nem szivattyúval, (mert azt sosem tudnám rendesen elmosni) hanem vödörrel merjük át. Onnan nem nyúlunk hozzá egy darabig. A spontán erjedés után teletöltjük a hordókat, egyszer fejtünk decemberben, egyszer pedig tavasszal, a palackozás pedig általában július végére esik. Nekem akkor van lezárva az év.” - Györgykovács Imre