Livio Bronca két lánya, Antonella és Ersiliana birtoka területméret alapján messze a borvidék legkisebbjei közé tartozik, a pincében pedig szinte kizárólag a “felső polcra” szánt pezsgők készülnek. Saját 20 hektárnyi birtokukról szüretelnek, ami mellett nem vásárolnak és nem is adnak el szőlőt. Minden gyümölcs magashegyi területekről, a Conegliano-Valdobbiadene között húzódó domboldalakról érkezik. A pincénél a korai években kizárólag col fondo (azaz palackban erjedt, degorzsálatlan prosecco) készült, viszont a 2002-es évtől minden figyelem az eltérő dűlők eltérő karakterére összpontosul. A Sorelle Bronca a Particella válogatások kapcsán vált legendássá, amik még a borvidéki szabályozás előtt lefektették a dűlős prosecco kategória alapjait. A Particella sorozatot alapító 68-as parcella borát nem véletlenül palackozzák külön: öreg tőkék termése 60%-os lejtőről. A több hónapos seprőntartásnak is köszönhetően az átlagnál jóval összetettebb, strukturáltabb, a megszokott proseccós jegyek közül csak a mandulára ismerhetünk rá, egyébként a hagyományos módszerrel készített pezsgők felé húz a krémes, kekszes, szerecsendiós jegyekkel. Komoly és száraz.

A Particella elkészítését tekintve ritka madár a borvidéken. A feldolgozás közben kevés kénen kívül semmi idegen anyagot nem használnak, az első erjedés spontán indul, a második erjedés pedig kimarad a sorból. Az asti-metódusra jellemzően az erjedő alapbort a kívánt cukortartalom elérésekor lehűtik, a nyomásálló tartály szelepeit elzárják, így az első erjedés buborékait és a termőhely legeredetibb ízeit kapjuk. A metódus kockázatos, a végeredmény karakteres.